A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KUNT Ernő: A magyar népi temetők szemiotikai elemzése

A MAGYAR NÉPI TEMETŐK SZEMIOTIKAI ELEMZÉSE KUNT ERNŐ ,,A közös emlékezet a létezés egységét ismerte fel. Ilyen értelemben éppen az évkönyvek és a funkcionálisan ezekhez közelálló emlékjelek ( a sírok, az emlékeken és az épületekfalain található feliratok, maguk az emiélek) és nem az események magyarázatául szolgáló pragmatikus történelmi szövegek voltak a közösség számára a létezés jelei." J. M. Lotman 0. A szemiotika segítségére van a néprajztudománynak azon törekvésében, hogy a falusi közösségek — mint szociokulturás organizmusok — éltető és fejlesztő, belső kohéziós erőit minél egzaktabban vizsgálhassa. Ezen meggondolásból kiindulva kísérlem meg a magyar nép emberi élettel kapcsolatos — legősibb elemeket őrző, és legzártabb — szokását, a halotti szokásokat megvizsgálni.

1 1. A halotti szokássor három fő részre oszlik: a halál jelei — a halálra vonatkozó különféle babonás jóslatok, álomfejtések, stb. tartoznak ide, s a haldokló körüli szokáscselekvések; a halál beálltától a torig — itt vizsgálandó a tulajdonképpeni halotti és temetkezési szokások törzsanyaga; az elhunyt emléke — a gyásszal, különféle megemlékezésekkel kapcsolatos szokások, a halottlátó szerepe, a lélekkel kapcsolatos babonák foglalhatók e részben össze, valamin, az elhunyt nyughelyének kijelölésével, megjelölésével kapcsolatos szokásokt E munka az utóbbi egységet vizsgálja, azaz: hogyan emlékezik meg a falusi közösség elhunyt tagjáról, mi módon állít neki emléket, s mit tart fontosnak közölni róla? A halotti szokásokkal kapcsolatos jeleket — általánosítva — két csoportra oszthatjuk: a) A szokás lebonyolításához szükséges jelek: praktikus-organizációs jelek. b) A szokás tartalmát adó jelek: rituális-ceremóniális jelek. Egy faluközösség elhunyt tagjára egyrészt a hozzátartozók gyásza, másrészt az elhunyt sírja emlékeztet. A hozzátartozók gyásza funkcionálhat jeleszközként (sign vehicle):

2 a) spontán módon: érzelmi-emocionális megnyilatkozásokkal, b) tradíciók által megszabott szokások teljesítésével: általában fekete (helyenként fehér) gyászviselettel, a közösség hagyománya által szorosan az öltözethez csatolt gesztusokkal,

3 a hozzátartozók életében beállott változásokkal.

4 Ezen szokások gyakorlása, illetve elhagyása a faluközösség számára meghatározott jelentéssel bír. Az elhunytról sírja és sírjának temetőbeli helye informálhat. 2. A temető Külső vonatkozások. A népi temetők és környezetük kapcsolata gondos tanulmányozást igényel, melynek során vizsgálatra kerül — többek közt — a temető helye a település rendszerében. Igen fontos annak vizsgálata, hogyan fejlődik ki