A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

FÉL Edit–HOFFER Tamás: A matyó hímzés alakulása és a magyar népművészet stíluskorszakai

A MATYÓ HÍMZÉS ALAKULÁSA ÉS A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET STÍLUSKORSZAKAI FÉL EDIT — HOFER TAMÁS Előadásunkban* a matyó hímzés történetéről kívánunk beszélni. Nem könnyű erről a témáról szólni és különösen nem könnyű ezen a helyen — a mezőkövesdi hímzés alakulásával sokan foglalkoztak, s az itt jelenlevőknek is széles idevágó ismeretei, személyes tapasztalatai vannak. Mégis azt reméljük, hogy előadásunkban újat, sőt meglepetéseket hozhatunk. Újabb gyűjtések, a Néprajzi Múzeum anyagának újabb átvizsgálása és az időközben szerzett újabb ismeretek adnak ehhez alapot. Ország-világ elsősorban a színes szabadrajzú matyó hímzésről ismeri Mezőkövesdet. Mi most elsősorban a matyó hímzést megelőző korszak különféle mezőkövesdi varrásairól, valamint a matyó hímzés fő ága mellett egyidoben élő, attól különböző egyéb törekvésekről fogunk szólni. Gazdagabbá, árnyaltabbá válik így a mezőkövesdi hímzőkultúra képe, szélesebbé az a hímzésbeli örökség, amiből a jelenlegi varrók meríthetnek. Magának a matyó hímzésnek a helye, jelentősége is világosabban megállapítható ennek a környezetnek az ismeretében. Új emlékek bemutatása mellett azzal szeretnénk még újat mondani, hogy a kövesdi hímzés alakulásmenetét összekapcsoljuk, összehasonlítjuk az egész magyar népművészet történetéről kialakuló új képpel. Az eddigi néprajzi kutatás elsősorban a helyi népművészeti dialektusok egyéni arculatát, megkülönböztető vonásait elemezte, külön tárgyalva a sárközi, rábaközi, hódmezővásárhelyi vagy szilágysági hímzés sajátságait. A legutolsó évek kutatásai mutatták meg, hogy a sokféle helyi-táji különbözőség ellenére, ha kisebb-nagyobb eltérésekkel is, de a népművészet alakulása mindenütt párhuzamosan haladt, hogy az egész országra érvényesen korszakok különböztethetők meg a legutóbbi három évszázad népművészetében és, hogy a népművészet változásai voltaképp a magyar parasztság, az ország történetének fordulópontjait tükrözik. Ennek az országos fejlődésmenetnek a figyelembevételével jobban meg tudjuk érteni a mezőkövesdi népművészet változásait. Fel tudjuk fogni, hogy egyes elszigeteltnek tűnő jelenségek valójában általános, országos áramlatokba tartoznak bele. A mezőkövesdi és az országos folyamatok összehasonlítása továbbá azzal a haszonnal is járhat, hogy a kövesdi példa alapján talán jobban meg tudjuk érteni az egész magyar népművészetet. * Elhangzott az Országos Kis Jankó Bori Pályázat 1972. évi díjkiosztásával és kiállításával kapcsolatban Mezőkövesden rendezett népművészeti tudományos ülésszakon. 28