A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái

A MISKOLCI AVAS ÖSKŐKORI PROBLÉMÁI 41 sőpaleolitikum típusú eszközeinek vizsgálata alkalmával. A XI. tábla 16—25. és a X. tábla 4. eszközök hasonló példányait megtaláljuk a honti anyagban. A nyeleshegy töredék XI. tábla 25. bizonyos swidry hatást kölcsönöz. Esetleg epipaleolit jelenségeket háttérbe szorít a véső V. tábla 5, mikró vésők XI. tábla 16, penge és magkővakarók XI. tábla 18, III. tábla 10, hornyolt pengék nagy százaléka, ami korábbi gravetti jelleget mutat. A bázison retusált pengetöredék V. tábla 8—9, továbbá XI. tábla 5. pengevakaró hasonló példányai pl. az Istállóskő aurignacien kultúrájából ismert. Az epipaleolit jellegzetes swidry tardenoise típusai nincsenek meg, vagy még idáig nem ismeretesek az Avasról. Gondolunk itt a tardenoiset képviselő szegmensekre, vagy a kis kerek vakarókra. Az avasi anyag harmadik csoportját a nagyméretű szerszámok jelentik. Jelenleg az avasihoz hasonló durvaeszközös kultúrát Eger—Kőporostető, Korlát—Ravaszlyuktető, Avas bányagödrök képviselik és szórvány leletként Gallus a dunántúli Koroncon ír le campigni-szerű eszközöket. A felsorolt lelőhelyeken kívül a Bükk környékén több helyen találunk olyan kőkori szabad telepeket, ahol a durvaeszközös kőipar levélhegyekkel jelentkezik. Ilyen Sajóbábony,

41 Bükkmogyorós, Nekézseny-Sáta. Hasonlóságot látunk az avasi durvaeszközös ipar, Sajóbábony, Nekézseny, BükkmogyorósSáta ipara között. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt előforduló levélhegyek származtatása nem tisztázott. Már több szerző felhívta a figyelmet arra, hogy a levélhegyek a legkülönbözőbb időpontban, a legkülönbözőbb kultúrákban jelentek meg. Vértes a levélhegyek megjelenését különböző kultúrákban és időszakokban azzal magyarázta, hogy bizonyos embercsoportok élete folyamán kifejlődtek azok a szükségletek — a technikai módszerek bizonyos szintjétől függetlenül — melyek arra irányultak, hogy az élelemszerzés területén a legmegfelelőbb vadászeszközöket állítsák elő, vagyis a vadászat bizonyos módszerei hozták létre a levélhegyeket, különböző időkben, különböző kultúrák alkalmával. Természetesen a Bükk-környéki levélhegyes szabadtelepek beható vizsgálata és feldolgozása az idők folyamán a szabadtelepi levélhegyek problémájának megoldásához vezethet, eddig az „avasi ipar" ilyen irányú megvilágításával igyekeztünk a probléma elóbbrevitelét, hacsak egyetlen lépéssel is tovább vinni és eddig még nem említett oldaláról megvilágítani. Végezetül köszönetet mondok Saád Andornak, aki saját gyűjtésű anyagát rendelkezésemre bocsájtotta és a problémák megoldásánál segítséget nyújtott.