A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KATONA Imre. A sárospataki habán kerámia-receptkönyv tanulságai

A SÁROSPATAKI HABÁN KERÁMIA-RECEPTKÖNYV TANULSÁGAI 417 számát nem jegyezték fel krónikák. Egy későbbi, 1657-ből való Összeírás szerint ötven felnőtt alkotja a sárospataki habán kollektívát. Ennek alapján az áttelepültek száma, asszonyostól, öregestől és gyermekestől mintegy 200—250 főre tehető.

4 A fejedelem a telepeseket a várostól, helyesebben a vártól keletre fekvő, ún. Hejcén telepítette le. Ez a rész tulajdonképpen már a várfalon és az árkon kívül feküdt egy magas és meredek dombocskán. A középkorban ágostonrendűek zárdája állott itt, mely a Perényiek alatt lebontatott s a körülötte levő egész terület közvetlenül a várhoz tartozó, taxamentes fundus lett. A XVII. század közepén már a várhoz tartozó, különböző személyek lakóhelye volt a terület, ami kitűnik a fejedelemnek abból az 1646-ban kelt adományleveléből is, mely szerint a pataki vár porkolábjának szánt egyik hécei házat át kell engednie a habánoknak lakóhelyül. Egyébként, Debreczeni Tamásnak Sárospatakon, 1646. július 15-én Lorántffy Zsuzsannához írott leveléből értesülünk elsőízben arról, hogy a habánok már Sárospatakon laknak. Az újkeresztény ácsok „oda innét nem mehetnek, — olvashatjuk — mert ezek magok is most épülnek és ha azt elhagynák, az magoké elmaradna ez esztendőben is; vincziek '

Xl

''

:í

'^zM-SÉfiíiíSÍKfr . • n 2. kép. Korsó, XVII. sz. második/ele