A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái
36 TÓTH LAJOS Hasonlóan megmunkált levélhegyet találunk a német Mauern levélhegy iparában. Érdekes típust képvisel az I. tábla 6. levélhegy. Megközelítő formákat a francia Laugerie-Haute, a német Urspring, 22 valamint a Jankovich 23 bg. levélhegyei között találunk, élretusszöge 44°. A szakócák csoportja szép számmal képviselt az avasi iparban. A II. tábla 1. szakóca nyélszerű kiképzése szokatlan, érdekes, hogy hasonló kidolgozású eszközt ír le Hillehrand a bányagödrök feltárása alkalmával 17 . Az I. tábla 3. szakóca tökéletes mását a Korlát-Ravaszlyuktető 24 és az Eger Kőporostető iparából ismerjük. A II. tábla 9. eszköz tompa csúcsa, kidolgozása és méretei emlékeztetnek a bársonyházi szakócákra. Az avasi ipar talán legszebb és legváltozatosabb eszközei a vakarok. A III. tábla 1. vakaró analóg példányát ismerjük az Eger Kőporostető, 25 Dunántúl—Koroncó 26 és Hont 27 iparából. A III. tábla 3. vakaró analóg példányai a kelet-gravetti kultúrák eszközei között megtalálhatók. A hazai telepeken Árkán, 28 a szlovák területen Dőlni—Vestonice, 29 Tibava 30 stb. eszközanyagából ismerjük, de képviselve van a szlovák mezolitikumban Razice és Pisku 31 telepen. A III. tábla 6. vakaró hasonló eszközét a Barca 32 1. telepén ismerjük. A III. tábla 7. típus Dőlni—Vestonice iparából ismeretes. A III. tábla 9. pengevakaró szintén gravetti típus. Ismerjük Tibaváról. A III. tábla 10. magas-vakaró jellegzetes késő aurignaci eszköz. Árka, továbbá Tibava, Kehnec 33 I. iparában is megtalálható. Jellegzetes gravetti típus a IV. tábla 7. vakaróárvéső. Pilismarót, 34 Dőlni—Vestonice iparában is megtalálták a IV. tábla 8. vakaróárvéső jellegzetes típusát. Hasonlókat Árka, Bodrogkeresztúr, Tibava, Dőlni—Vestonice iparából ismerünk. Az V. tábla 8—9 retusált pengetöredékeinek analógiái az Istállóskő 35 aurignacien I. szintjéből kerültek elő. Az V. tábla 12. árvéső hornyolt penge és az V. tábla 13. hornyolt penge, továbbá az V. tábla 14. fúró a gravetti telepek anyagából ismert, (Árka, Dőlni—Vestonice). A VI. tábla 1. hornyolt nagypenge analógiája Dőlni—Vestonicében, a VI. tábla 5—6. penge az árkai gravetti telepen talált eszközök között ismerhető fel. Az avasi iparra jellemző a VII. tábla 1. szakócavakaró. Hasonló eszköz úgy megmunkálás, anyag és méret szerint a Diósgyőr—Tapolca 36 bg. java szeletai anyagában, a VII. tábla 3. oválvakaró tökéletes mása az Eger—Kőporostető mezolitikumában, a VII. tábla 4. szakóca árvésőnek hasonló eszköze Korlát— Ravaszlyuktető iparában található. A XI. tábla tartalmazza azokat az eszközöket, gondolunk itt elsősorban a mikrolitokra, melyeket a korábban megjelent Avassal kapcsolatos publikációk nem tartalmaznak. A XI. tábla 5. gerincén retusált pengevakaró hasonló eszközét az Istállóskő aurignaci II. kultúrában, a XI. tábla 8. árvéső analógiája Árka, Dőlni—Vestonice gravetti telepek eszközanyagában is felismerhető. A XI. tábla 10. mikrolithegy hasonló példánya Ságvárról származik. A XI. tábla 13. mikrolit jellegzetes tartozéka a mikrolitikus kultúrának, mind a felső paleolitikum végén, mind a mezolitikumban. Jellegzetes a XI. tábla 16. eszköz. Ugyanaz, mint Szered 37 és Hont iparában. A XI. tábla 18. pengevakaró tökéletes analógiáját Árka, Ságvár, továbbá Tibava stb. gravetti telepekről, a XI. tábla 25. nyeles pengetöredékét a Hont-i iparból ismerjük. Az eszköz tipológiai vizsgálata után igyekeztünk olyan módszert találni, mely az avasi kultúra többirányú keveredését bizonyítja. Úgy gondoltuk, hogy
