A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

VERES László: Az 1918-19-es forradalmak miskolci eseményei a plakátok tükrében

AZ 1918—19-es FORRADALMAK MISKOLCI ESEMÉNYEI 367 fel házuk falaira (11). A Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága rendeletben tiltotta meg a szeszes italok árusítását és fogyasztását (7). A gyermekek rendzavarásáért a szülőket tette felelőssé (6). Ezek az intézkedések azonban mellékes kérdések voltak a közrend biztosítása szempontjából. Súlyosabb problémát jelentettek a hazatért, kóborló katonatömegek. A Nemzeti Tanács a katonák leszerelésére (13), eltávolítására törekedett (9). Felhívást intéztek a város lakosságához, hogy szüneteltessék az utazást a katonák elszállítása érdekében (5). Ezek az intézkedések azonban nem bizonyultak hatékonynak. Számtalan, a katonák által elkövetett betörés, a pályaudvari posta és katonai raktárak kifosztása tanúskodik erről.

13 Szintén a közrend labilitására utal: „hogy esetleges támadásokból származó veszélyekre a közönséget a gyári gőzkürt megszólaltatásával fogjuk figyelmeztetni. A JEL: egy hosszú jelzés után egy, kettő, három vagy négy rövid jelzés, mely utóbbiak a veszélyeztetett hely irányát jelzik."

14 A rend és a közbiztonság megteremtésének hatékonyabb eszközében a polgárőrség megteremtését látták. E törekvésben kettős cél nyilvánult meg. A közrend biztosítására irányuló intézkedéseket karhatalmi erővel tették volna hatékonyabbá és a már leszerelt katonaság egy részét központi irányítás alatt szervezeti egységbe tömörítették volna (12, 15). A polgárőrség önmagában sem felszereltségében, sem létszámában nem jelentett stabilizáló erőt. A probléma megoldását a hadügyminiszter november 4-i rendelete alapján felállított nemzetőrség jelentette (17, 3. kép). A Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának törekvése és a városi polgárság érdeke találkozott akkor, mikor a nemzetőrséget rövid időn belül — négy nap alatt — Reisinger Ferenc és Rimóczy József vezetésével felállították. A november 9-re felállított nemzetőrség egy gyalogsági zászlóaljból állott, mely négy századra tagolódott. A 40—50 fős századok mellett a zászlóalj keretébe tartozott még egy 70 fős tartalék szakasz, egy 8 fős géppuskás osztag és egy 42 fős lovasosztag. A nemzetőrzászlóalj nyolc tiszttel együtt pontosan 1000 fős volt.

15 A nemzetőrség szervezetileg a rendőrség keretébe tartozott (29). A miskolci nemzetőrség hatékonyságával tekintélyt szerzett egész Észak-magyarországon. A környező falvak: Sajóbábony, Harkány, Sajószöged, de távolabbi városok, így Hatvan is nemegyszer a miskolci nemzetőrség segítségét vették igénybe.

16 A november elejei forradalmi fellendülés után a Nemzeti Tanács miskolci végrehajtó bizottságának működése egyre inkább háttérbe szorult. A végrehajtó hatalom helyett csupán ellenőrző funkciót látott el.

17 Ez a funkcióváltás a plakátokon keresztül is kimutatható. November első napjaiban a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága, a Katonatanács és a Munkástanács képviselői adták ki a plakátokat. Nem csupán a tömegek tájékoztatására törekedtek, hanem mozgósítottak, felsorakoztattak céljaik elérése érdekében. November második felében az irányítás a városi szervek kezébe került. Különösen a polgármester, dr. Szentpáli István szerepe vált meghatározóvá. Igaz, hogy Szentpáli a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának is elnöke volt, de tevékenysége nem volt összhangban a forradalom továbbvitelének lehetőségével. Mindenkor a város szervezeti szabályrendeletben lefektetett „a polgármester jogai és kötelességei" című fejezet paragrafusai érvényesültek cselekedeteiben.

18 A polgári forradalom hatalmi szervezetének háttérbe szorulása a gazdasági problémák előtérbe kerülésével egyidejű. A polgári forradalom égető problémái