A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

VERES László: Az 1918-19-es forradalmak miskolci eseményei a plakátok tükrében

AZ 1918—19-ES FORRADALMAK MISKOLCI ESEMÉNYEI A PLAKÁTOK TÜKRÉBEN VERES LÁSZLÓ Az 1960-as évek második felében végzett helytörténeti kutatások és publikációk helyes értékelést nyújtanak az 1918—19-es forradalmak miskolci eseményeiről. Az eredmények összegezése alapján a fő jellemvonások a következő vázlatot adják: A forradalmak fordulópontot, minőségi változást jelentettek Miskolc és Borsod megye munkásmozgalmának fejlődésében. E változás az országos tendenciákkal egyező és eltérő vonások hordozója. Arányukat az események menetében a megye és Miskolc munkásmozgalmának sajátos történeti fejlődése alakította ki.

1 A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság miskolci eseményeiről kialakított kép finomítására egy sajátos segédeszköz felhasználásával nyílik lehetőség, éspedig a forradalmak idején Miskolcon kiadott plakátanyag összefüggéseinek feltárásával. A plakátok, mint nyomdai termékek az elektromos-tömegkommunikációs eszközök megjelenéséig, a röpiratok és sajtótermékek mellett, a tömeginformálás leghatékonyabb eszközei voltak. Ez a funkció fokozottan érvényesült széles tömegek aktivitását kiváltó társadalmi mozgalmak esetén. Nem véletlen, hogy az 1918—1919-es forradalmi mozgalmak időszakában — mely a magyar történelemben soha nem látott méretű tömegmozgalmakat hozott felszínre — szerepük rendkívül fontossá vált. A plakátok az informálás mellett pszichológiai funkciókat is teljesítettek, mikor az aktuál-politikai célkitűzések a tömeghangulat magas szinten tartását követelték meg. A miskolci Herman Ottó Múzeum Legújabbkori Történeti Dokumentációjának egyik jelentős gyűjteményegységét alkotja az 1918—1919-es dokumentációs anyag. Közülük helytörténetírásunk szempontjából elsősorban fontos az a 120 darab plakát, melyet Miskolcon nyomtattak és terjesztettek. E nagy számú falragasz egyúttal fejlett nyomdaiparra is utal. Az 1910-es években tizenegy, összesen 99 munkást foglalkoztató nyomda működött Miskolcon.

2 A hábQrú gazdasági életet centralizáló hatását a nyomdaiparban is éreztette. 1918 derekán a két legjelentősebb miskolci nyomda: a Klein és Ludvig, valamint a Szelényi nyomda Klein, Ludvig és Szelényi nyomda r-t. néven egyesült. Az üzem 42 munkással Magyarország 1261 nyomdája között a huszonegyedik volt, vidéken az egyik legnagyobb.

3 Az 1918—19es események miskolci plakátanyagának túlnyomó részét e „Klein, Ludvig és Szelényi r.-t." nyomdában állították elő. Ha a plakátok az információs és pszichológiai funkcióikat teljesítették, akkor egyben a legfontosabb eseményeket is dokumentálják. Hitelességük