A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái

A MISKOLCI AVAS ŐSKŐKORI PROBLÉMÁI 35 A második összefoglaló dolgozatában 17 viszont ezt helyesbítette Hollendonner faszén-vizsgálatai alapján és az Ancylus-Litorina időszakot látta helyesebbnek annak ellenére, hogy Kretzoi M. a kőszáli kecske szarvcsapjának jelenléte miatt a késő pleisztocént is elképzelhetőnek tartotta. A fentiekben felsorolt lelőhelyek mellett az Avas nagy területén változatos, gazdag felszíni leleteket gyűjtöttünk az elmúlt években. Felszíni gyűjtésű leletek feldolgozásáról lévén szó, problémánk meglehetősen bonyolult. Sztratiográfiai és faunasztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, így a megszabott kereteken belül csupán eszköztipológia és technológia szerint igyekeztünk a rendelkezésünkre álló saját gyűjtésű anyagot feldolgozni. A következőkben leírt és felsorolt eszközök az Alsó- és Felsőszentgyörgy, Avastető, Mendikás és Tűzköves területéről származnak. A szokásos évi munkálatok alkalmával kerülnek felszínre. A begyűjtött 618 db eszköz kb. 4,5 km

2 területről származik. A következőkben az egész területet 3 csoportra bontjuk és külön-külön tárgyaljuk: Avas-Felsőszentgyörgy, Avas-Alsószentgyörgy, Tűzkövex Nyersanyag-megoszlás Megnevezés Avas-Alsószentgyörgy Avas-Felsőszentgyörgy Tüzköves Üveges kvarcporfir: 42,0 50,5 2,5 Hidrokvarcit: 35,6 32,4 87,5 Tűzkő: ÍM 11,4 — Obszidián: 2,2 1,3 «— Radioralit: 1,4 0,4 — Viaszopál: 5,5 1,8 10,0 Jáspis: 1,9 1,3 — Faopál: — 0,9 — Összesen: 100,0% 100,0% 100,0% Amint már említettük eszköztechnológia és tipológia alapján igyekszünk a leletegyüttesünket vizsgálni. A leletek közül elsőnek a levélhegyekkel foglalkozunk. Az I. tábla 8. levélhegy közvetlen analógiáját a „szlovák szeletai kultúra" egyik jellegzetes szabad telepéről Moravany-Dlhaból ismerjük.

18 Formája, kidolgozása és méretaránya megegyezik a Prosek által közölt levélhegyekkel. Az I. tábla 2. levélhegy formája szintén hasonló a Moravany—Dlha levélhegyeihez. Azonban kidolgozása nem azonos, mert az eszköz nem befejezett. Az I. tábla 4. levélhegy hasonló darabját a Szeleta

19 kora szeletai és a szlovák Dzerava—Skála

20 rétegeiből ismerjük. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy a kidolgozás eltér, mert az eszközök átlag élretusszöge 44,5°. A korai szeletai levélhegyek élretusszöge 71°. A fejlett szeletai levélhegyekkel megegyező levélhegy az I. tábla 9. eszköz, ettől is tipikusabb két levélhegy töredék a IV. tábla 4,6, Ez utóbbi két levélhegy tipikus java szeletai kidolgozású, retusszöge teljesen megegyezik a Vértes által mért java szeletai levélhegyek adataival.

21 (45,2°). Anyaga azonos. A IV. tábla 4. levélhegy töredék élretusszöge 41,7°. Hasonló horonyszerű kiképzést találunk a Szeleta java szeletai rétegéből kikerülő eszközön is, 3*