A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DOBROSSY István: Kereskedelmi kapcsolatok és hitelviszonyok Miskolcon a 19. század végén

358 DOBROSSY ISTVÁN egyértelműen kapcsolódik össze. A filoxéra idején a görögökön kívül ugyanis voltak olyan kereskedők a városban, akik évenként több ezer hordó bort vásároltak fel, ill. egy-két emberüket állandóan utaztatták az osztrák tartományokban, Szerbia és Románia területén, mint üzletkötőket, (vö. Szendrei J., 1911. 787.). Miskolc borkereskedelme a századfordulón jelentős, de a lebonyolításában a görögök már nem vesznek részt. A görögök irányító szerepének gyors megszűnésére minden bizonnyal magyarázatot szolgáltat majd a múzeumban levő, görög kereskedelemmel kapcsolatos anyag feldolgozása. 5. A zsidók miskolci szerepének vizsgálatához és értékeléséhez ld. Szendrei J., 1911. 708—728., Princz M., 1911., M. Kiss L., 1930. 352—378. A kérdés általános megközelítéséhez ld. Berend T. I.—Szuhay M., 1973. 143. 6. vö. A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése (továbbiakban: KIJ.), 1901. 1. 7. KIJ., 1901.47. 8. KIJ., 1901.47. 9. G. A. Kozlov—Sz. P. Pervusin, (ford. Milutinovics L.) 1960. 122. 10. KIJ., 1888. 39—40. 11. KIJ., 1891. 68. 12. KIJ., 1891. 22—34. 13. KIJ., 1894. 161. 14. KIJ., 1901. 46. 15. KIJ., 1891. 67. 16. A Szabadság c. lap 1897. évfolyamában Aristogiton aláírással megjelent cikk részleteinek átvétele {Gyárfás Á. 1974. 20—21.). 17. KIJ., 1882. 1. 18. A tőke leányvállalatok alapításában történő kamatoztatását mutatja, hogy a Miskolczi Takarékpénztárnak Abaújszántón és Szikszón, a Miskolczi Takarékegyletnek Mezőkövesden és 1888-tól Szerencsen, a Borsod megyei Takarékpénztárnak Mezőcsáton, az Osztrák—Magyar Bank miskolci fiókjának (Eger és Gyöngyös forgalma is ide tartozott) 1902-től Rimaszombaton és Rozsnyón települt leányvállalata. 19. KIJ., 1894. 91. 20. Ebben az időszakban az alábbi vállalatokról van szó: 1860. Kohn Salamon első miskolczi gőzmalom (1865-től új malom), 1855. Furman testvérek téglaégetője, 1864. Leszih Miksa gazdasági Gépgyára (1896-ban Szilágyi—Discant veszi meg), 1870. Diósgyőr—Miskolczi Egyesült Téglagyár, 1870. Harisnyakötőgyár, 1870. Szeszgyár, 1867. Koós Miksa—Koós Soma porcelángyára (1893-ban részvénytársasággá alakul, 1893-ban megszűnik), 1871. Vattagyár, 1873. Kesztyűgyár, 1879. Hercz Zsigmond gépgyára (1893-tól Hercz Jenő), 1882. Központi Gáz és Villamossági Rt., 1886. Első Miskolczi Egyesült Szíkvízgyár, 1889. Miskolczi Halkonzervgyár, 1890. Mártha Géza reszelőgyára, 1892. Zürich János serfőző gyára, 1889. Hercz Miksa festékgyára. 1894. Kun Lajos vas- réz- bútor és lakatosáru gyára, 1897. Miskolczi Villamossági Rt. 21. „Minden évben alakul egy-két vállalatunk, amelyek szerény összegő helyi tőkéből alakulnak. Nagyobb vállalatok alapítása azonban ritkaság,... s inkább a meglévők vétetnek át és bővíttetnek ki újból alakult részvénytársaságok által. így a miskolci Koós-féle kőedénygyár átvételére és újonnan való felépítésére 130 000 frt. részvénytőkével egy részvénytársaság alakult. A Braun, Rózsa és társai-féle egri lakatosáru gyárat 250 000 frt. tőkével egy részvénytársaság vette át" (KIJ. 1894. 92—93.). 1893-ban a miskolci új gőzmalom építése 40—50 000 frt. tőkebefektetéssel történt (KIJ. 1894. 92.). 22. A tőkebefektetés évenként jelentős különbséget mutat. Az említett példával szemben, 1893-ban a befektetés elérte a 2 millió frt-ot (KIJ. 1894. 93.). 23. Az említetteken kívül más, kisebb pénzintézetek is voltak a városban, amelyek statisztikai adataival sajnos nem rendelkezünk. A négy pénzintézetre vonatkozó összesítést és egyéb adatokat ld. még: Borsod—Miskolczi Hitelbank XXII. évi (1891), XXVI. évi (1895), XXXIV. évi (1900) és XLI. évi (1910) zárlatai (HOM. HTD. 53.2810.1.); Miskolczi Takarékpénztár XLVI. évi (1890), LVI. évi (1900), LXVI. évi (1910) zárszámadásai (HOM. HTD. 53.2781.1.); Miskolczi Takarékegylet XV. évi (1885), XXI. évi (1891), XXV. évi (1895), XXX. évi (1900) évi zárszámadásai (HOM. HTD. 53.2741.1.); valamint a Miskolczi Hitelintézetre vonatkozóan HOM. HTD. 53.2780.1. 24. KIJ. 1881.2. 25. vö. Lichtenstein /., 1908.; Szendrei J., 1911. 285—286., Thurzó Nagy L., 1970. 68—69. 26. KIJ., 1891.90.