A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái

A MISKOLCI AVAS ŐSKŐKORl PROBLÉMÁI 33 szükséges gazdasági adottságok is megvannak. A Bükk felé volt az egyetlen gyengébb védelmi oldala, azt viszont a Bükk rengetege pótolta. így tulajdonképpen minden oldalról védett. A szükséges vadállomány, mely egy település létrejöttének egyik feltétele, a Bükk erdőségéből és a folyók árterületéből bőségesen biztosítva volt. A szerszámok nyersanyaga, mely nagy jelentőséggel bír, szintén megvolt. Az Avas geológiai felépítése és a közeli üveges kvarcporíir előfordulás

3 a szükséges nyersanyagot bőséggel fedezte. A régészeti probléma vizsgálata előtt összefoglaljuk az Avas és közvetlen környéke ősrégészeti adatait. A bársonyházi szakócák problémája még ma sincs egyértelműen tisztázva. Találó G. Freundmegjegyzése,

4 mikor azt mondja, hogy Európa kokorszakának csak nagyon kevés lelete kapott olyan sokrétű és gyakran ellentmondó értelmezést mind kulturális besorolásban, mind kormeghatározásban. A bársonyházi szakócák jelentőségét és problémáját bizonyítja az a tény is, hogy a magyar szakemberek mellett Európa számos szaktekintélye próbálkozott a bársonyházi leletek besorolásával. A lelet első leírója Herman Ottó a szakócákat chelleinek határozta meg.

5 Hillebrand 1917-ben solutréihez helyezte.

6 Obermaier 1912-ben acheulihoz,

7 majd 1927-ben java solutréihez sorolta be.

8 Vértes László a leleteket mezolitikusnak,

9 vagy esetleg még fiatalabbnak tartotta. Kedvezőbb a helyzet az avasi temetőben 1901-ben talált levélheggyel.

10 A leletet a temető teraszán sírásás közben találták. Papp Károly pleisztocénnek határozta meg a lelet rétegsorát. 1908-ban Herman további eszközöket írt le a temetőből:

11 pengéket, kaparókat stb. többnyire nem típusokat. Hillebrand a temetői levélhegyet solutréinek határozta meg. Ide sorolható az 1905-ben a Petőfi u. 12 sz. ház alapozása alkalmával talált levélhegy. Vértes a levélhegyet Moravany Dlha szeletai csoportjához sorolta.

12 Ezt megelőzően Hillebrand java solutréinek (1919),

13 Obermaier fiatal acheulinek vélte (1912),

14 1929-ben viszont már ő is java solutréi csoporthoz sorolta.

15 1957-ben Megai Géza SL Molotov utcában bérházalapozás alkalmával többszáz szilánkot, megmunkált eszközt, köztük egy szeletai típusú levélhegyet talált. Ez a lelet még nincs feldolgozva. 1928-ban Hillebrand az Avas tetején — a jelenlegi Kilátónál — feltárta a bányagödröket.

16 Ezek a kovabányák félig kész eszközöket tartalmaztak és Hillebrand protocampignit állapított meg. A feltárás alkalmával fentről lefelé 6 réteget különített el: VI. korábban elhordott humusz. V. világossárga elagyagosodott humusz, fehéres mésztartalmú sávokkal, átmenet 1,50 m mélységig. IV. fent elagyagosodott 0,2—1 m vastagságú sötét humusz sáv, lent olyan, mint az V. réteg. III. sárga lősz-tartalmú homogén agyag, átlagosan 1 m vastag. II. meddő, zöldessárga lösztartalmú homogén agyag, átlagosan 1,2 m. I. zöldes, meddő homokos andezit tufa. Kultúrmaradványok az V. rétegben jelentkeztek először. Ugyanazok a campignie eszközök, mint a III. rétegben. Nincsenek tűzhely nyomok. A IV. rétegben campignien szerszámok ritkák, neolit edénytöredék és egy csiszolt 3