A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

A FILOXÉRA TOKAJ-HEGYALJÁN 325 6. kép. Talajforgatás újratelepítés alá 1900 körül gőzekével a „Kincsem" szőlőben. Kossuth J. (1905) 185. nyomán telepítették, felbuzdulva azokon az eredményeken, melyeket a br. Vécsey-család ugyanebben a határban elterülő homoki szőlője mutatott.

120 Mindezek azonban csak kisebb egyéni kezdeményezéseknek számítanak, melyek jelentősége a példaadásban keresendő. Bebizonyították, hogy TokajHegyalján az amerikai alanyokra oltva is lehet szőlőt termelni és jóminőségű bort szűrni. Az 1890-es évek második felében már ismét munkaalkalmat adott a szőlő. Az újhelyi hegyekben egy négyszögöl 75 cm mélyen történő felforgatásáért pálinkán kívül 20—25 krt fizettek, ami azt jelentette, hogy megfeszített munkával hetenként 7,20—7,50 forintot kereshettek. „Csak úgy hemzseg a szomszédos községekből ide özönlő munkások serege a hegyeken, ahol esténként száz helyen is kigyúl a munkások tüzelőhelye, melyek körül a legelevenebb barakk-életmód folyik".

121 A fellendült telepítés eredményeképpen 1908-ban a Hegyalján mintegy 7000 kh amerikai alanyba oltott vesszővel beültetett területet tartottak nyilván.

122 Az újratelepítés kérdését legjobban az alább mellékelt kimutatásból olvashatjuk ki, mely egyben azt is jelzi, hogy az évtizedekre elnyúló folyamat végén sem érte el a hegyaljai szőlőterület a filoxéra megjelenése előtti szintet.

123 A filoxérapusztítás következményei E szerteágazó és rendkívül érdekes kérdés külön tanulmányt érdemelne, de most csupán röviden néhány művelési és társadalmi kérdésre hívom fel a figyelmet: A filoxéra eredményezte az immúnis homoki szőlők mennyiségi megnövekedését és ezzel együtt a legtöbb helyen minőségi javulását. Bebizonyosodott, hogy a homokon is lehet kiváló borokat szüretelni, a talajadottságok kedveznek a nagyüzemi s egyben az olcsóbb termelésnek. Olyan folyamat erősödött ekkor meg, mely lényegében napjainkig tart.