A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

TÓTH Lajos: A miskolci Avas őskőkori problémái

A MISKOLCI AVAS ŐSKŐKORI PROBLÉMÁI TÓTH LAJOS A Miskolcot hosszában két részre tagoló Szinva-patak folyási irányának jobb partján találjuk a 120 m magas Avas-dombot, a városnak azon a pontján, ahol a Szinva-patak elhagyja a miskolci völgyet és később a Sajóba ömlik. Az Avas a Bükk utolsó nyúlványaként szerepel az Alföld felé, vagyis az Avastól keletre már az Alföld kezdődik, míg nyugat felé a Varga-hegy, Komlóstető domb vonulatával csatlakozik a Bükkhöz. Az Avas geológiai felépítését Papp Károly és Schréter Zoltán

1 dolgozataiból ismerjük, Schréter az Avas földtani viszonyait nem tartja bonyolultnak. A hegység zöme felső miocén szarmata emeletbeli andezit tufából épül fel. Az egykori vulkáni hamu utóbb réteges kőzetté állott össze. Az Avas tetején az andezit tufa fölött találjuk az úgyszintén szarmata emeletbe tartozó édesvízi rétegeket, nevezetesen sárgás, szürkés agyagot, melybe édesvízi mészkő települt. A mészkőrétegek közül az egyik kb. 50 cm, a másik — a felső — mintegy 30 cm vastag, a két réteg között sárgás-szürke homok és agyagréteg van kb. 50 cm vastagságban. Ezeket a felső miocén rétegeket tárta fel Hillebrand Jenő 1923-ban a hegy tetején. A Szinva jelenlegi szintjétől a felépítő kőzet kb. 100 m vastagságban andezit tufa, a fölötte levő édesvízi rétegek pedig 10—12 m vastagok. Az Avason kisebb-nagyobb opál, kalcedon, hidrokvarcit darabokat találunk. Kétségtelen, hogy ezek az egykor itt tevékenykedő kovasavas hőforrások lerakódásaiból származnak, s mint a már említett édesvízi mészkövek, ezek is a felső miocén rétegei közé települve kisebb-nagyobb rétegeket, lencséket alkotnak. Végül — legfelül az előbb leírt képződmények felett — helyenként hiányosan egyetlen takaró formájában találjuk a pleisztocén réteget, humuszos barna agyag és nyirokként. Ez a fedőréteg általában vékony 10—12 cm, máshol egyáltalán nem található meg az erős erózió miatt, viszont több helyen az 1—2 m vastagságot is eléri. Az Avasi templom és temető környékén kb. 20 m-re a Szinva felett kisebb kiterjedésű párkánysíkot találunk. Itt is kavicsos, barnássárga agyag terül el, erről a teraszról származik a bársonyházi szakóca. Mielőtt a régészeti eredményeket ismertetnénk, úgy érezzük, hogy néhány szót kell szólnunk az Avas település-földrajzáról, földrajzi adottságairól. Mendöl Tibor a település és lakóhely fogalmát a következőképpen határozta meg: „Településen értjük egy embercsoportnak lakóhelyi és munkahelyi térbeli együttesét. Lakóhely az a hely, ahol egy ember, vagy embercsoport a maga testi épségének és anyagi javainak megvédése céljából alkalmas módon berendez-