A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

316 BALASSA IVÁN az időben, mint láttuk 7000-re becsülték, ami minden bizonnyal a családfőket jelentette. 68 Ez a lakosság igen jelentős hányadát képezte. A megye közmunkákkal, útépítéssel, továbbá a gyümölcstermeléssel próbált munkaalkalmat teremteni. 69 Ezenkívül Tarcalon zúzdával felszerelt kőbánya létesítését kérték a kereskedelmi minisztertől, hogy a „phyloxera által teljesen elpusztított vidék kereset és munka hiányában nyomorgó lakosságát" valamelyest segélyezni tudják. 70 Mindez azonban csak csepp volt a tengerben, mely az egykori kapások kis töredékén segíthetett. így nem maradt más választás, mint az elvándorlás városokba, iparba, de különösen a kivándorlás Amerikába, mely olyan nagy arányúvá fokozódott, hogy amikor a rekonstrukció gyorsabb ütemben megindult, még munkaerő­hiánnyal is találkozunk. „Amíg a Hegyalja munkabíró népe tömegesen ván­dorol ki Amerikába, addig Szabolcs és Abaúj vármegye népe csak úgy özön­lik a Hegyaljára pénzt keresni, ahol tárt karokkal fogadja őket a szőlőbirto­kosság." 71 Védekezés afiloxéra ellen A fentiekben már utaltam helyenként a védekezés különböző módjaira. Ha nem is olyan mértékben, mint Franciaországban, de nálunk is hozzáértő és dilettáns egyaránt kísérletezett a filoxéra kiirtásának különböző módszerei­vel, melyekkel elsősorban saját meggazdagodásukat kívánták elérni. Ezek kö­zül csupán néhányat említek meg, hogy érzékeltessem ezek sokféleségét és ugyanakkor teljes eredménytelenségét. így Sikor József a naftalinnal kísérletezett és azt állította, hogy ez a penet­ráns természetű szer bármilyen mélyre lemegy is a szőlő gyökerét és környezetét megóvja a fertőzéstől. 72 Mivel nem szükséges hozzá semmi szerszám, csupán földdel vegyítve a gyökérhez kelj rakni, így pl. a szénkénegnél sokkal olcsóbb. Az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás a szertelen módon reklámozott eljárás­ra oda nyilatkozott, hogy néhány szőlősgazda lépre megy. 73 Más hegyaljai gaz­dák petróleummal is próbálkoztak, sőt olyanok is akadtak, akik petróleummal impregnált kőzetet hozattak Máramarosból és ezt tették összetörve a homli­tások alá. A zempléni főispán oly mértékben fellelkesedett a kísérleten, hogy felterjesztette a miniszternek, de a gyakorlat nem igazolta a kezdeti sikereket. 74 Az ácsai gyógyszerész „filoxéra gyilkoló"-jának is több híve akadt kezdet­ben. Ez arzén és kén keverékéből állt, de ez sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 75 Az érdeklődést és a szükséget sokan kihasználták és így létesült „Phylloxera irtó por és trágya gyár" Budafokon. A sokfelé olvasható hirdetésben az össze­tételt nem árulták el, de azt ígérték, hogy nemcsak kiöli a filoxérát, hanem a sérült részeket begyógyítja és újra termővé teszi. A gyökérzet pedig ellenáll a rovar minden további támadásának. A 100 kg csomag 5—600 tőkére számítva 10 forintos árral, egy-egy tőke megmentése 1,5—2 krajcárba került volna. Igen ám, de a szer csak az eladójának hozott hasznot. 76 Olyanok is akadtak, akik friss még kiforratlan törköllyel kísérleteztek. A sajtó olyan nagy port kavart körülötte, hogy dr. Horváth Géza, az Országos

Next

/
Thumbnails
Contents