A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)
BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján
316 BALASSA IVÁN az időben, mint láttuk 7000-re becsülték, ami minden bizonnyal a családfőket jelentette. 68 Ez a lakosság igen jelentős hányadát képezte. A megye közmunkákkal, útépítéssel, továbbá a gyümölcstermeléssel próbált munkaalkalmat teremteni. 69 Ezenkívül Tarcalon zúzdával felszerelt kőbánya létesítését kérték a kereskedelmi minisztertől, hogy a „phyloxera által teljesen elpusztított vidék kereset és munka hiányában nyomorgó lakosságát" valamelyest segélyezni tudják. 70 Mindez azonban csak csepp volt a tengerben, mely az egykori kapások kis töredékén segíthetett. így nem maradt más választás, mint az elvándorlás városokba, iparba, de különösen a kivándorlás Amerikába, mely olyan nagy arányúvá fokozódott, hogy amikor a rekonstrukció gyorsabb ütemben megindult, még munkaerőhiánnyal is találkozunk. „Amíg a Hegyalja munkabíró népe tömegesen vándorol ki Amerikába, addig Szabolcs és Abaúj vármegye népe csak úgy özönlik a Hegyaljára pénzt keresni, ahol tárt karokkal fogadja őket a szőlőbirtokosság." 71 Védekezés afiloxéra ellen A fentiekben már utaltam helyenként a védekezés különböző módjaira. Ha nem is olyan mértékben, mint Franciaországban, de nálunk is hozzáértő és dilettáns egyaránt kísérletezett a filoxéra kiirtásának különböző módszereivel, melyekkel elsősorban saját meggazdagodásukat kívánták elérni. Ezek közül csupán néhányat említek meg, hogy érzékeltessem ezek sokféleségét és ugyanakkor teljes eredménytelenségét. így Sikor József a naftalinnal kísérletezett és azt állította, hogy ez a penetráns természetű szer bármilyen mélyre lemegy is a szőlő gyökerét és környezetét megóvja a fertőzéstől. 72 Mivel nem szükséges hozzá semmi szerszám, csupán földdel vegyítve a gyökérhez kelj rakni, így pl. a szénkénegnél sokkal olcsóbb. Az Országos Filoxéra Kísérleti Állomás a szertelen módon reklámozott eljárásra oda nyilatkozott, hogy néhány szőlősgazda lépre megy. 73 Más hegyaljai gazdák petróleummal is próbálkoztak, sőt olyanok is akadtak, akik petróleummal impregnált kőzetet hozattak Máramarosból és ezt tették összetörve a homlitások alá. A zempléni főispán oly mértékben fellelkesedett a kísérleten, hogy felterjesztette a miniszternek, de a gyakorlat nem igazolta a kezdeti sikereket. 74 Az ácsai gyógyszerész „filoxéra gyilkoló"-jának is több híve akadt kezdetben. Ez arzén és kén keverékéből állt, de ez sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. 75 Az érdeklődést és a szükséget sokan kihasználták és így létesült „Phylloxera irtó por és trágya gyár" Budafokon. A sokfelé olvasható hirdetésben az összetételt nem árulták el, de azt ígérték, hogy nemcsak kiöli a filoxérát, hanem a sérült részeket begyógyítja és újra termővé teszi. A gyökérzet pedig ellenáll a rovar minden további támadásának. A 100 kg csomag 5—600 tőkére számítva 10 forintos árral, egy-egy tőke megmentése 1,5—2 krajcárba került volna. Igen ám, de a szer csak az eladójának hozott hasznot. 76 Olyanok is akadtak, akik friss még kiforratlan törköllyel kísérleteztek. A sajtó olyan nagy port kavart körülötte, hogy dr. Horváth Géza, az Országos