A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

BALASSA Iván: A filoxéra Tokaj-Hegyalján

A FILOXÉRA TOKAJ-HEGYALJÁN 315 2. kép. Filoxéra sújtotta területek Magyarországon 1887-ben 1891-ben fellépő szőlőragya, Peronospora Viticola vámolta, melyet szinte az egész területen észleltek.

63 1893-ban már az ellene történő védekezést tárgyalja a közgyűlés és a kérdéssel kapcsolatban az egész megye területére érvényes szabályrendeletet alkot és azt a szőlővidékkel rendelkező járások főszolgabíróinak megküldi.

64 1892-ben a miniszter körrendelete Zemplén megyének is felteszi a kérdést, hogy vajon kívánja-e a filoxérazárlat fenntartását, mivel ekkor már csak az •északi nagymihályi, gálszécsi és homonnai járásban van hat olyan elszigetelt, szőlőjét tekintve jelentéktelen község, ami még ekkor is vészmentes. „Tekintettel arra, hogy a vármegye területén levő szőlőkben a phylloxera jelenléte már mindenütt megállapíttatott, s alig van szőlőterület, melyben a pusztulás nyomai is szembetűnőek nem lennének: a vármegye bizottsága egyhangúlag a szabad forgalom mellett nyilatkozik."

65 A filoxéra pusztítása ezzel nem zárult le, hanem a századfordulóig eltartott és lényegében az egész régi állományt kipusztította. Alig maradt mutatónak €gy-egy olyan darab, mely ma már nehezen kideríthető szerencsés körülmények összejátszása következtében megmenekült. A nagyobb szőlők birtokosai könnyebben átvészelték az időt az újratelepítések termőre fordulásáig. A végzetes szőlőpusztulás miatt 1889-ben a tolcsvai és vidéki módosabb zsidó szőlőbirtokosok az Alföldön vásároltak birtokokat s közülük a szüret után többen útrakeltek, hogy a szőlőművelést földműveléssel cseréljék fel.

66 Számos szakember, mint pl. Mathiász János is lelkesen „karolta fel a homoki szőlőültetéseket s a Kecskemét határában levő Katonatelep közelében megvásárolt futóhomokfölden igen szép szőlőfajgyűjteményt létesített."

67 A szőlőmunka elmaradása mindenkinél jobban sújtotta a kapásokat, vincelléreket, akik egyetlen kereseti lehetőségüket vesztették el. Számukat ebben