A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

278 KAMODY MIKLÓS munkaviszonyát. A felmondás 1854 júniusában járt le s innen kezdődik Spil­lenberg Gábor volt kamarai ügyvéd postamesteri működése. Nem sokkal utána a bélyegfogazás is megszűnt. A megszűnése okát abban látom, hogy az új postamester Spillenberg nem engedte meg az önkezdeményezésből eredő fogazást tovább készíteni. Megengedte még a már elkészített készlet felhasz­nálását, de újabb készítést nem engedett. Mint jogász nem tartotta helyesnek működését azzal kezdeni, hogy szabálytalanságot tűrjön el és emiatt szembe­kerüljön a postaigazgatósággal. A fogazást tehát megállapításom szerint kezdetben Homonnán,majd folyta­tólag Tokajban Bazonyi Ferenc végezte. Véleményem szerint másodlagos kér­dés, hogy saját ötletét vagy más ötletét valósította meg. A fogazott tokaji bélyeg későbbi felbukkanása újra és újra lázba hozza a bélyegkülönlegesség iránt érdeklődő filatelistákat. Az osztrák Die Briefmarke c. bélyegszaklap 1972. januári száma régi osztrák bélyegunikum címmel közli prof. Friedrich Rohacek cikkét, mely sok olyan talányt vet fel a homonnai— tokaji fogazott bélyeggel kapcsolatban, melyre az említett tanulmányomban adtam választ. Jelen cikkemben pedig megerősítem. A Die Briefmarke cikkére — több vonatkozásban — ezúton kívánok reagálni. Rohacek említést tesz cik­kében egy 1858 októberben keletkezett tokaji feladású üzleti nyomtatványról, melyen „Tokay 30/10" bélyegzőlenyomat látható. A fogazott 1 kr. bélyeg III. típusú géppapíron nyomott, tehát 1854. évi kiadású. A levél hátoldalán „Deb­reczin 31/10" átmenő bélyegzés és „9—11 Fr. Wien 1. XI." érkeztetési bélyegzés látható. E levél előkerülése új talányokat vet fel, vitákra is adhat alkalmat, hiszen egyedülálló esettel állunk szemben. A rejtély két részből áll: Hogyan lehetséges a korábban alkalmazott és megszűnt — nyoma veszett fogazás megjelenése egy 1854. évi kiadású géppapí­ron nyomott bélyegen 1858 késő őszén? Ki végezhette ezt a fogazást? Hogyan éledhetett fel a fogazás néhány nappal a hivatalosan fogazott kiadású bélyeg megjelenése — 1858. november 1. — előtt néhány nappal? A rejtély másik része: hogyan került az 1858. 30/10 feladású üzleti nyomtatványra Debrecen 1858. 31/10 bélyegzőlenyomat? A szerző két feltevést említ, a postamester — aki az első átszúrásokat ké­szítette Tokajban — áthelyezés útján 1858-ban rövid időre visszakerült a hivatal­hoz és régi gyakorlata szerint az 1854-es géppapíron nyomott kiadás kevés megmaradt bélyegén is átszúrásokat készített és ezekből maradt meg egy darab. A másik feltevés szerint az első átszúrásos bélyegeket készítő „híressé lett posta­mester" 1858 előtt meghalt, de volt a hivatalnál egy másik postatisztviselő, aki a régi — általa jól ismert — elválasztási módot alkalmazta. Mindkét feltevés közel jár a valósághoz, míg a feltevések személyi vonat­kozása szerintem a következő: Bazonyi Ferenc 1854 nyarán, mikor Spillenberg átvette a hivatalt és felettesének utasítására a készletének előre átütöttek ki­fogyása után megszüntette a fogazást. 1858 őszén — mikor köztudottá vált, hogy 1858. november 1-től új, már perforált bélyeg kerül forgalomba — fel­oldva érezte magát a korábbi eltiltástól. A még meglevő fogazó eszközét elő­vette és az 1854-es kiadású bélyegen — hogy túl nagy szabálytalansággal ne vádolhassák — a legalacsonyabb címletű bélyegen újból alkalmazta. Még egy körülmény szól amellett, hogy Bazonyi az 1 krajcáros bélyegen alkalmazta

Next

/
Thumbnails
Contents