A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

276 KAMODY MIKLÓS Zákó János elbocsátása után Szerviczkynek új adminisztrátorról kellett gondoskodni annál is inkább, mert júniustól a hivatal szolgálati tevékenysége kibővült, a hivatal munkája megnőtt, a postamester egyedül sokáig nem maradhatott. Legkézenfekvőbbnek látszott a homonnai beosztottját áthozatni Tokajba. Homonna kiadóságát 1852. nyarán valaki véglegesen megkapta, így Bazony elfogadta Szerviczky Tokajba való hívását. így kerülhetett Bazony Ferenc vele együtt a sorfogazó szerkezet is Tokajba. Nem közömbös számunkra Szerviczky családi kapcsolata, amiről az anyakönyvekből tudunk közelebbit. A II. Szerviczky Györgynek két testvére volt Antal (1809—1881) és Sándor (1818—1869) mindkettő Tolcsván földbirtokos volt, itt is lettek eltemetve. A híressé vált — a hivatalos perforálást hat évvel megelőző — két lyukasztást, vagy átütést 1852. tavaszán a homonnai posta kezelésében előfordult leveleken ismerték fel. A lyukasztás ötletét Szerviczky postamester adhatta, mert ha Bazonyitól származott volna, akkor korábban alkalmazza. A homonnai fogazás 1852 tavaszán kezdődött és rövid ideig tartott, mert 1852 derekán már Tokajban találjuk feltűnni, s ezért ismernek olyan kevés homonnai bélyegzésű fogazott bélyeget. Milyen események idézték elő a bélyegzés vándorlását? Az egyik: Zákó János kiadót (expeditort) a tokaji postától elbocsátották (1852. III. 6.) az 1848/49-es forradalmi magatartásáért, sőt igen aktív részvételéért. A másik: Tokaj magasabb szintű hivatallá lépett elő. Szállító postamesterséggé lett, amikor— 1852. június 1-től — bevezették a kocsiposta kezelést és beindították a Tokaj—Tálya közti lovasküldönc járatot heti háromszori, majd még ez év szeptemberétől négyszeri közlekedéssel. A hivatal forgalmát befolyásoló esemény az is, hogy Királytelek postaállomás és hivatal megszűnt (1852. június) és kézbesítés tekintetében ezentúl Tokajhoz tartozott. Homonnát a pályázat útján valaki véglegesen megkapta, aki egy személyben látta el a kiadóság kezelését. A felsorolt személyi és forgalmi változások indokolták, hogy Szerviczky György postamester a homonnai kiadóját áthozza magához Tokajba. Ilyen előzmények után került Bazony Ferenc 1852. nyarán Tokajba. Ezen feltevést vallja Brügler Elemér filatelista is, amikor feltételezi, hogy mindkét hivatalt ugyanazon személy láthatta el. A kutatás során a tokaji róm. kat. egyház halotti anyakönyvében két értékes adatra bukkantam: 1854. január 22-én meghalt Bazonyi Ferenc és Vörös Anna kétéves Ferenc nevű gyermeke. Az anyakönyvi bejegyzés szerint az apa foglalkozása expeditor post, a gyermek származási (születési) helye Homonna. A másik adat: 1870. január 31-én tífuszban meghalt Bazonyi Béla 29 éves órás, aki 1841-ben született Homonnán.

7 A két bejegyzés azt bizonyítja, hogy Bazonyi Ferenc posta expeditor (postakiadó) családjával együtt 1852-ben Homonnáról Tokajba költözött. Nem volt postamester, hanem beosztott. A kétéves korában elhunyt kisfiú 1851-ben született Homonnán. Nincs bejegyzés a szülők — Bazonyi Ferenc és Vörös Anna — halálozási adatairól. Feltehető, hogy második gyermekük elvesztése után a már nyugdíjban levő Bazonyi Homonnára, esetleg máshová költözött. Bazonyi Ferenc tehát 1852 nyarán kiadóként Szerviczky postamester mellett működött. Szerviczkynek 1853 végén hat havi felmondással megszüntették