A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

A HOMONNAI—TOKAJI ÁTÜTÉSES BÉLYEGFOGAZÁS 273 6. Felelősséggel tartozott az okozott kárért, azok biztosítására az igazgatóság által előírt kauciót letenni. 7. Betegség, magánügy intézése esetén helyettest saját költségén volt köteles állítani, akiért anyagi felelősséggel tartozott. 8. Felmentés, áthelyezés, postaállomássá való átminősítés esetén vagy ha körzetében postakiadóságot állítanak fel, a postaigazgatóság jóindulata szerint — tekintet nélkül a postakiadó igényére — kártérítést kaphat. 9. A munkaviszony kölcsönösen féléves felmondással megszüntethető. Az államigazgatás fenntartja a jogát, hogy a postaszolgálatból eredő jogellenes cselekmény esetén, vagy ha a kiadó méltatlan magatartást tanúsít, minden további értesítés nélkül elbocsátható, költségére helyettest kell alkalmazni, aki addig marad, míg a szolgálat ellátására alkalmasabb személy nincs. A megnyílt homonnai kiadóságnak 1852. V. 1-től kezdve hetenként négyszeri összeköttetése volt Nagymihály postahivatallal: Homonnáról vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken este 5-kor indult a lovasküldönc Nagymihályra és este 9-kor érkezett. Térti útján hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel 6 és 9 óra között tette meg. Mivel a kezelési munkát és a járati szolgálatot egy személy időbelileg sem tudta ellátni, nyilvánvalóan lovasküldöncöt tartott e célra a kiadó. Felvetődik a kérdés; lehet-e valami összefüggés a homonnai postakiadóságnak 1852. V. 1-én történt megnyitása és a Homonnához fűződő első átütéses fogazás megjelenésének ideje — ugyancsak május hónap — között. Ez igen valószínű, sőt biztos. Az a személy, aki a kiadóságot szerződés útján megkapta, a bélyegzőt saját költségén beszerezte, a postahely létesítésével megközelítően egyidejűleg alkalmazta az átütéses fogazást is. A személyét illetően több elgondolás vetődhet fel, ezek közül két variáció látszik a legvalószínűbbnek. Az első megoldás szerint a volt levélszedő Bazony Ferenc nyerte el a kiadóságot. Mellette szól, hogy őt nem a forradalmi kormány nevezte ki, vagy bízta meg a postaszolgálattal, hiszen működése Homonnán 1838-tól kezdve megszakítás nélkül kimutatható. Általános gyakorlat volt, hogy a postaszerv átminősítése esetén az addig szolgálatot teljesítőt bízták meg, hiszen a feltételeknek legjobban megfelelt és bizonyos előjoggal is rendelkezett. Ha ezt a megoldást találjuk elfogadhatónak, felvetődik a kérdés, miért csak 1852. V. 1. után jutott eszébe a fogazás alkalmazása, holott a bélyeg 1850 körül már rendelkezésre állt és használhatta volna az eljárást. A feltett kérdésre vagy azt válaszoljuk, hogy a kiadóság megnyitása után jutott eszébe Bazonynak az ötlet — ami nem valószínű — vagy azt, hogy más ötletét valósította meg. A kiadó személyét illetően felvetett másik variáció szerint olyan személy kapta meg a hivatalt — esetleg ideiglenesen — akinek egyformán volt kapcsolata Homonnával és Tokajjal. Mivel egyidejűleg két helyen nem postáskodhatott, ezért maga helyett adminisztrátort tartott. Ilyen személlyé változott Bazony Ferenc volt levélszedő, aki főnöke ötletére végezte ezt az eljárást néhány hónapig, Tokajba való áthelyezéséig és a hivatal végleges betöltéséig. A szálak a tokaji Szerviczky családhoz vezetnek. Az összefüggések megértése érdekében szükségesnek tartom a tokaji posta múltjával igen keveset foglalkozni. Tokaj Homonnához képest nagy helység, 18