A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

KAMODY Miklós: A homonnai-tokaji átütéses bélyegfogazás rejtélye

270 KAMODY MIKLÓS postahivatallal. Ennyit ír A. Jerger a homonnai—tokaji fogazási kísérletről. Jergeren kívül több magyar filatelista is foglalkozott e témával. Kutatásom nem a bélyeg filatéliai jellegzetességeivel inkább, a bélyeg felmerülése és megszűnés körülményeire irányult. Az északmagyarországi posták múltjának kutatása során Tokaj postájával kapcsolatosan több becses adatra bukkantam. A keresett évek 1852—1854 a magyar történelem nehéz időszakának évei. A Habsburg abszolutizmus, a Bach-korszak éveinek emlékét nem szívesen őrizték postai vonatkozásban sem, ezért igen hiányosak tárgyi emlékeink. Szerencsére akadt néhány postás dinasztia, akinek személyi okmányai, megőrzött tárgyi emlékei utalnak a kor postájának működésére. A szabadságharcot követő években a tiszti névtárak nem jelentek meg a közigazgatási átszervezést követő sok személyi változás miatt. Amikor az 1850-es évek közepén a személyi változások már szűnőben voltak, a megjelenő tiszti névtárak a postára vonatkozóan akkor sem hoztak adatokat. Bár a posta a Kereskedelmi Minisztérium irányítása alá tartozott, a hivatalok közül csak igen kevés volt állami kezelésben, inkább szerződési viszony kötötte a postamestereket és kiadókat az államhoz, a közigazgatáshoz. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos lapja, Verordnungsblatt für die Verwaltungszweige des Österreichischen Handelsministeriums, vagy ennek elődje, az 1850-ben megjelent Verordnungsblatt für Posten, Eisenbahnbetrieb und Telegraphen bőven hoz személyi változásról hírt (postamesteri állás, kiadói állás meghirdetése, kinevezés, nyugdíjazás, hivatal megnyitás, szállítás kiterjesztése, szállítási rend változása) de nem rendszeres és nem következetes. A felkutatott adatok alapján feltárult a két postaszerv múlt századbeli postaviszonya, működésének körülménye. Homonna levélszedőség 1811-ben nyílt, a levélszedő személyét nem ismerjük. 1815 és 1826 között Würtenberg Ferencet, 1835—1836 között Grimm Károlyt találjuk ott levélszedőként működni. A levélszedőség ovális keretű Homonna vagy Homonnau névbélyegzőt használt. A szabadságharcot megelőzően 1838-tól 1847—1848-ig és azt követően is a levélszedőséget Bazony Ferenc látta el. A felvett levélküldeményeket a hét bizonyos napján a nagymihályi postára szállította, ahonnan a postajárat útján a kellő irányban továbbítást nyertek. Az osztrák abszolutizmus postai vonatkozásban sok újat hozott. Az új kereskedelmi miniszter b. Bruch egymás után hozta a széles látókörű és jó gazdasági érzékről tanúskodó rendelkezéseit. Rövid működése után a posta fejlődése az új érdekeknek és gazdasági helyzetnek megfelelően tovább tartott. A posta szervezete jelentős átalakuláson ment át, feladatkörüknek megfelelően minősítették a postákat: Hivatallá (Postamt) minősültek azok amelyek csak postakezeléssel — postaállomási szolgálat nélkül — lettek megbízva. Postahivatal és postaállomás (Postamt und Poststation)-nóX mindkét szolgálati ágat egy postamester (szállítópostamester) látott el akkor is, ha a két szolgálati ág nem ugyanazon házban, hanem helyiségbelileg szétválasztva működött. Postaállomás (Poststation) volt azon a helyen, ahol egyedül a postalóváltó (Poststall) működött, kezelési szolgálattól elválasztva. Postakiadóság (Postexpeditio) a volt levélszedőségből latinos nevén