A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei

TOLCSVA MŰEMLÉKEI 233 keleti saroknál egy 38,4 négyzetméteres verandát alakítottak ki, míg az északkeleti sarokrizalitnál egy előtér került kiképzésre. Az oszlopcsarnok 10,10x X 3,30 méteres alapterületű, 6 lépcsőfok vezet fel a csarnokba. A régebbi épületrészek főfalai általában 0,90, illetve 0,70 méteresek, a toldások 0,50—0,53 méteres falvastagságúak; a nagy számban beépített, áthelyezett stb. közfalak 0,18, 0,36 méteresek. A kastély kiépítése során a reprezentatív és a gazdasági célokat szolgáló részeket összekötötték, jelentős méretű belső folyosórendszert alakítva ki. Az északnyugati toldalék is korábbi épületrész felhasználásával épülhetett. (Északi főfala teljes hosszúságában 0,90 méter vastag.) Arra vonatkozóan, hogy itt már a XVIII. század első évtizedeiben is volt épület, illetve építkezés a Szirmay család tolcsvai és erdőbényei nagybirtokait megalapozó és fejlesztő — történeti részben is hivatkozott — Szirmay András gazdasági feljegyzéseiből nyerhetünk hiteles adatokat. 1707—1709. években már árenda bevétele van tolcsvai házából. 1712-ben nagymennyiségű zsindelyt, zsindelyszeget, szálfákat, deszkákat, szarufákat vesz, faragtat és százezerszámra égetteti a téglákat. 1712-ben már bezsindelyeztette tolcsvai házának az elejét, de 1713-ban sincs még teljesen készen a munka. A következő évekre vonatkozóan már nincsenek feljegyzett adatai, viszont az előzőekben hivatkozott héjazatkészítési és tetőfedési munkákból láthatóan már csak befejező munkák voltak hátra, s az egyre vagyonosabb Szirmay András a következő év(ek)ben nyilvánvalóan befejezteti az építkezést. Szirmay András naplófeljegyzéseiből tudjuk, hogy még a legviszontagságosabb évtizedekben is állandóan építkezett a család, mely eredetét a IV. Béla környezetében 1241-ben szerepelt Raák vitéztől vezeti le.

110 (Innen ered a Szirmay címerben koronát tartó rák szerepeltetés; erre a címerre 1417-ben kaptak adománylevelet.

111 Gróf Szirmay István és Szirmay András atyja — Péter —, akinek felesége a Felvidék történetében jelentős szerepet játszó Keczer család sarja volt — 1648-ban építtette sáncokkal körülvett, négytornyos, tágas, emeletes pazdicsi kastélyát, melyet később Szirmay András örökölt és fejlesztett. A család szirmabesenyői kastélya is állott már a XVIII. század első évtizedeiben.

112 Szirmay András Pazdicson kívül Nagymihályban és Tolcsván is építkezett, de már 1683-ban 10 000 zsindelyt küldött miskolci házuknak az építésére.

113 Saját lakatosainak a munkáját említi a nagymihályi kastélyában folyó munkákkal kapcsolatosan 1698-ban,

114 s ugyanitt említi molnárainak jó munkáját ácsmunkák végzése során, valamint fazekasainak kályhakészítő tevékenységét. Említi a saját építőmesterét, a téglaégetőket, faragott követ hasgatókat, mészégetőket, közkővágókat is.

115 Az említetteken kívül kúriái voltak még Rákóczon, Petrócon, Topoljókán stb., s csak 1708-ban 509.56 forintot költött eperjesi házára, nem számítván köveknek, fövénynek, gerendáknak, szarufáknak jobbágyaival és béreseivel való hordatását.

116 Szirmay András gyakorlott építtető volt, s joggal tekinthető a tolcsvai Szirmay kastély legrégebbi részei építtetőjének, de azt ez esetben sem tudjuk, hogy ki volt az építőmestere; az állandóan szolgálatában álló iparosokon kívül kinek a tervező, irányító munkáját vette igénybe. Neki is kiterjedt felvidéki, s ezen belül eperjesi kapcsolatai voltak, mind birtokai révén, mind anyai ágon, de még feleségének családja is a jelentős kastély-építtetők közé tartozott; ők (a Roth család) építtették a sziráki kastélyt.