A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei

TOLCSVA MŰEMLÉKEI 225 nagyméretű kastélyudvart és kertjeit övező kőfalak már csak kis részben állanak és a mintegy 150 méter hosszú és 120 méter széles egykori telek egységét több lakóépület és gazdasági épület beépítése bontotta meg. A kastély építésének pontos idejét nem ismerjük. A történeti részben ismertetett adatokból is látható, hogy a Rákóczi család már a XVII. század második évtizedétől Tolcsva legnagyobb részének a birtokosa volt, s a legtöbb építkezésükről az 1648-ig terjedő időből van adat. A Rákócziak gazdasági iratai között ezen időszakban tarcali-, tokaji-, tállyai-, újhelyi stb. udvarházakra vonatkozó adatok szerepelnek, de Tolcsván csak az egyre növekvő számú jobbágyukról, szolgálattevőjükről, a pincéik, malmaik szaporodásáról olvashatunk. 1650. szeptember 21-én Lórántffy Zsuzsanna írja Klobusitzkynek, hogy Tolcsván is kellene borházat építeni. 1653. február 3-án ez ügyben követ hányattak Patakon; 1654. március 16-án a fejedelemasszony újra ír, hogy az Újhelyi és Tolcsvai házakat meg kellene építeni. Tény viszont az is, hogy 1632-ben már „az castelban lakik" egyik emberük. Az is tény, hogy az összehasonlításokban említett fricsi kastély 1623-ban, vagy 1630-ban már megépült; a számos hasonlóságot mutató kékedi kastélyt már 1613-ban megújítják; Bethlenfalva kastélyának építési ideje: 1564., s 1659-ben már felépül — ugyancsak Tolcsván — a későbbiekben ismertetendő másik urasági kastélynak, a volt Dessewífy kastélynak nevezett épület legrégibbnek tekinthető része is. (Ez a legrégibb rész — a kastély középrésze— alaprajzilag viszont teljesen egyezik a királyudvari kastély alaprajzával!) A reneszánsz és korabarokk részletek ismeretében, az épület tiszta rendszere alapján és a birtoklási viszonyok figyelembevételével e kastélynak a XVII. század első évtizedeiben való megépítését tételezhetjük fel, s a fejedelemasszony által sürgetett tolcsvai ház-építkezés a másik (most ún. Desewffy) kastélyra vonatkozhat. Sajnos nem ismeretes az építőmester sem, azonban figyelembevéve azt, hogy az igen nagy hasonlóságot és számos azonosságot felmutató kastélyok közül a kékedi Kassa közelében van; az Eperjes és Lőcse között fekvő fricsi kastélyt kassai építőmester (Sorger Bálint) építette, a bethlenfalvai kastély is Kassa és Eperjes közelségében fekszik; a XVI. század harmadik évtizedében Perényi Imréné tolcsvai birtokosként Kassáról kér építőmestert stb. valószínűnek tarthatjuk, hogy a XVII. században épült tolcsvai kastélyokat is kassai, vagy eperjesi kőművesmester tervezte és kivitelezte. A hegyaljai borvidékkel már hosszabb ideje szoros kapcsolatban álló két városban a XVI—

XVII. század folyamán fejlett kőműves- és kőfaragó-céhek működtek. Az Eperjessel való közvetlen kapcsolatokra utal, hogy a XVII. század folyamán Eperjes városnak háza volt Tolcsván, a tolcsvai rk. templom nagyharangját is Eperjesen öntötték 1697ben,

107 de egykorú kőtábla szövege és egyházmegyei jegyzőkönyvek adatai igazolják azt is, hogy az alig 3 kilométerre levő Olasz-Liszka gótikus templomának tornyát 1634-ben az Eperjesről való Stenczel Dániel építette.

108 A tarcali római katolikus templom megmaradt gótikus tornyának egyik támpülérén található felirat is felvidéki mester — Hansmann Márton — 1615. évi munkájáról ad számot. Amennyiben viszont a Rákócziak építtették volna, akkor valószínűleg saját építőmestereik műve lenne. A kastély keleti (fő-) homlokzatának részletét az 5. kép mutatja be; a teljes főhomlokzat nem fényképezhető az udvar és az épület jórészét beárnyékoló 15