A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

DÉTSHY Mihály: Az ónodi vár korai építkezései

AZ ÓNODI VÁR KORAI ÉPÍTKEZÉSEI 195 nyílik" megjelölésű helyiségeket, ezek pedig megfelelhetnek a számadásokban szereplő cellariumnak és a „mellette levő kis háznak".

35 1519-ben a várban fenyődeszkából faházakat is építenek, ill. újjáépítenek, egyik számadástétel szerint a "régi házak fölött". Lehetséges, hogy az 1508 és 1510 közötti pusztulás során semmisültek meg a korábbiak, talán tűzvész pusztított ekkor a várban, és ezért írnak ezek újjáépítéséről. A faházak sorában ebédlőt, pransoriumot is említenek.

36 Ugyancsak 1519-ben építik vagy fedik újra a parkant, ami a korabeli szóhasználatban elővéd bástyát, barbakánt jelentett.

37 A párkányban említik a vár nagy kapuját, egy tétel pedig két kaput, mindkettő emelchews, azaz felvonóhidas. A nagy kapu mellett két számadástétel szerint Bastia állt, amelyet 1520-ban fedtek újra.

38 A vár előtt 1518-ban egy umbraculum, árnyékvető szín is épült, amilyenről más váraknál is olvashatunk, és talán az őrség vagy a kinn várakozók tartózkodására szolgált.

39 A vár árkát, körüljáróyéx az árokásáshoz szükséges szerszámok, árkolok, kapák készítésével kapcsolatban említik.

40 Két számadástételben olvasunk a vár kis kertjéről, amelyet a közeli sajóládi pálos kolostor remete szerzetesei tettek rendbe és ültettek be fákkal.

41 A váron kívül a számadásokban szerepel még a majorház, továbbá az ónodi és bocsi vízimalom, amelyeket szintén helyreállítanak.

42 A számadások alapján követni tudjuk az építkezések menetét. Sajnos az 1516. évi számadások nagyon hiányosan maradtak ránk, és ezért a munkák kezdetéről adataink igen hézagosak. Erről az évről nincsenek közvetlenül építkezésre vonatkozó tételek, a vasszámadások csak a kovács által az építkezéshez készített szegeket és ajtóvasalásokat sorolják fel. Az 1517. évi számadásokból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a pince és palota falai akkor már állnak. Igaz, 1517. február 14-én még hat rakás terméskövet számolnak el, és márciusban, majd májusban is fizetnek még kőfejtésért, továbbá egy kemence meszet is égettettek akkor,

43 de ezeket az építőanyagokat máshol is beépíthették, a mésszel pedig, amelyből például májusban habarcsot kevertek, vakolhattak is.

44 1517 májusában már tetőt húznak a palota fölé, és be is zsindelyezik.

45 A tető azonban ekkor nem készült el teljesen, mert szeptemberben további három hétig dolgozott rajta az ács.

46 Ugyancsak szeptemberben fizették ki a pinceajtó kőkeretét,

47 és a hó végén, ill. október elején helyezték el a palota kő ablak- és ajtókeretezéseit.

48 1518-ra már csak befejező munkák maradtak. Februártól áprilisig asztalos és üvegező dolgozott itt,

49 márciusban és áprilisban kőfaragók is, novemberben pedig a nagy szoba kályháját rakták.

50 Ebben az évben már lakhatók lehettek az új palota helyiségei, mert a nádor feleségével, két fiával, Ferenccel, a püspökkel és Péterrel, valamint nagyszámú előkelő vendéggel gyakran időzött a várban.

51 Az építkezés befejezésére utalhat az is, hogy 1518. április végén rendbe tették a vár kis kertjét. 1519 márciusában az év elején elhunyt nádor özvegye Valpóról küldött ácsokat Ónodra, akik június közepéig a várbeli faházak újjáépítésén és a párkány tetőzetének készítésén dolgoztak.

52 Augusztusban és szeptemberben tetőfedők, heazok fedték le zsindellyel a faházakat és a párkányt.

53 Az 1520-ból ránkmaradt néhány számadásban csak a nagy kapu melletti bastia fedéséhez vásárolt zsindelyszögek utalnak építkezésre.

5 4 A számadásokból megismerjük az építkezéseken dolgozó mesterek és. 13*