A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

CSORBA Csaba: Tulajdonjegyek, mesterjegyek, polgári címerek a középkorban

TULAJDONJEGYEK, MESTER JEGYEK, POLGÁRI CÍMEREK A KÖZÉPKORBAN CSORBA CSABA A polgári címerek és mesterjegyek (elsősorban kőfaragójegyek) megoldatlan kérdésére figyelmünket Kubinyi András hívta fel. Kubinyimk feltűnt az, hogy kőfaragójel-szerű ábrák nemcsak kőfaragójelként szerepelnek. Más oldalról magyarázatot keresett arra, hogy miért van egyes polgároknak két, egymástól teljesen különböző pecsétje: egy, amely a nemesi heraldika szabályaival egyezően szerkesztett, egy, amelyik geometrikus jellegű. Kutatásainkat a budai anyaggal kezdtük, a gyűjtést fokozatosan országossá terjesztve ki. Jelen tanulmányunk a budai anyagot csak érinti, mivel annak tanulságait máshol közöljük. A pecsétek és címerek legteljesebb országos jellegű másolatgyűjteményét a Budapesti Történeti Múzeum őrzi. A 2100 db-ot meghaladó másolati anyagot Kumorovitz L. Bernát, a magyar címer- és pecséttan legkitűnőbb ismerője készítette. Az egyházi—nemesi—királyi pecsétek között félszáznál több polgári is akad. Ezeken kívül — kiadványokban elszórva — csak néhány tucat pecsét ismeretes. A kiadatlan anyag viszont áttekinthetetlenül nagy, s ami tovább bonyolítja a kérdést, nagyrészt hozzáférhetetlen. Az ország jelenlegi területén az Országos Levéltáron kívül csak Sopron város levéltára őriz jelentős számú középkori városi iratanyagot. Munkánk során mindenekelőtt a polgári címerek és pecsétek jellegét kellett tisztáznunk. Ehhez jórészt a pecsétmásolat gyűjtemény anyaga is elégséges volt. Két típust különítettünk el: a) a nemesi heraldikával azonos jellegű címerképek; b) geometrikus vonalakból (kereszt, háromszög, egymást metsző egyenes ill. görbe vonalak) álló címerképek. A magyar címer- és pecséttani irodalom polgári címerek tekintetében nagyon szegényes. Viszonylag legrészletesebben a kérdéssel Nyáry Albert foglalkozott 1886-ban.

1 Nála találjuk meg Orbán Balázsnak azt az adatát, mely szerint 1444-ben Hunyadi János elrendelte, hogy a brassóiak posztókészítményeiken tüntessék fel a városi címert, a hamisítások kiküszöbölése végett.* A középkori városi házak címerszerű jelekkel való ellátását is megemlítette.

3 Kihangsúlyozta, hogy a polgárok utódaikra átruházható címert viselhettek.

4 Bárczay Oszkár 1897-ben megjelent heraldikai kézikönyve viszont már csak a városok címereit említi, ill. a címerjogi részben azt, hogy polgári családok vagy társulatok is viselhettek címert fejedelmi engedély alapján,

5 noha az közjogi állásuknál fogva nem illette meg őket, mert a címer tulajdonképpen fegyver, és azt csak nemes viselhet.

6 A legújabb címertani összefoglalás Áldásy