A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején

242 FOGARASSY LASZLO önkéntesekből állott, nagy részük vörös szalagot viselt, melyet a (mellesleg szerb származású) Bajatz százados agitációj ára nemzeti színű szalaggal cserélték fel. Ugyanitt volt a 16. ezred 45 tagú osztaga. Balassagyarmaton Huszár Aladár vármegyei főjegyző a kormánybiztos utasítására, titokban fölállította a polgárőrséget. 1919. január 29-re virradó éjjel indult meg a támadás. Bajatz százados vezetése alatt 18 tiszt és 173 katona indult Szügy ön át Balassagyarmatra, amelynek déli kijáratánál 40 (más verzió szerint 27) vasutas csatlakozott hozzájuk. A vasúti állomást kéziharcban elfoglalták, mire a légionárius század a laktanyában eltorlaszolta magát. Parancsnoka, Lauka főhadnagy rövidesen elesett, de katonái szívósan védekeztek a heves magyar ostrom ellen. A vasutasok a később hozzájuk szegődött polgárőrökkel eredményes támadást itéztek a kóvári híd felé. Közben a Bajatz-különítmény, amely a kaszárnya ostromában négy halottat vesztett, hamis hírt kapott, hogy Kóvár—Szügyön át cseh támadás folyik Balassagyarmat ellen, annak bekerítése végett. Erre pánik tört ki köztük és 21 fő, egy gépfegyver kivételével, visszavonultak Magyarnándorra. Ekkor azonban a rögtönzött polgárőrség zárolta körül a laktanyát, rendőrök és pénzügyőrök támogatásával. Három polgárőr és két vasutas feküdt már holtan a kaszárnya körül, amikor délután Soltész főhadnagy parancsnoksága alatt Hatvanból megérkezett az iglói géppuskás század egy osztaga (5 tiszt, 17 katona, 4 géppuska). Soltész főhadnagy telefonon, szlovák nyelven fölhívta az elesett cseh parancsnok helyett vezénylő cseh hadnagyot, hogy adják meg magukat. Mielőtt azonban az utóbbi határozni tudott volna, az iglói géppuskások a kaszárnyát még a teljes sötétség beállta előtt rohammal elfoglalták. Ugyanezen nap hajnalán a Pálmay-csoport (79 fő) rövid harc után, veszteség nélkül elfoglalta Dej tár, Ipolyvece, Drégelypalánk és Hont községeket. Az esti órákban Párkány felől befutott Drégelypalánkra a 2A csehszlovák páncélvonat, amelynek támadását a Pálmay-csoport visszaverte, majd január 30-án folytatólagosan megszállta Ipolyság vasúti állomását (Homok), Bernecebaráti és Vámosmikola községeket 7

~. Egy cseh forrás szerint Drégelypalánknál volt a legerősebb harc, ahol a 2/34. légionárius század a páncélvonat támogatásával sem tudta visszafoglalni a helységet, amit „túlnyomó számú, sok géppuskával rendelkező ellenséggel" magyarázott. Január 30-án Pozsonyból az Ipoly menti frontra küldték a 7. légionárius hadosztály I. tüzérosztályát és Érsekújvárból a 39. légionárius ezred két géppuskás szakaszát 78

. Ugyanezen a napon a magyar páncélvonat visszavert egy Balassagyarmat elleni cseh támadást. Január 31-én a magyar csapatok visszafoglalták Rapot, Litkét, Nógrádszakált, Nógrádludányt és Szécsény vasúti állomását. A 40. hadosztályparancsnokság helyzetjelentéséből idézzük: „Ismét kiemelkedő a Horváth főhadnagy parancsnoksága alatt a 38. ezred kunjainak és a székelyeknek bátor és elszánt magatartása, kik a litkei és szécsényi harcokban az ellenségnek lényeges károkat okoztak ... Az itteni lakosság hangulata az elért sikerek következtében igen emelkedett. . ."

7!)

. Január 31-én hajnalban Losoncról három olasz tiszt (született olasz, tehát nem cseh, vagy szlovák légionárius), mint hadikövet jelentkezett Füleken fegyverszüneti tárgyalások felvétele végett. A 40. hadosztály ki-