A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
JOÓ Tibor–SÓLYOM Dezső: A diósgyőri pálos kolostor
A DIÓSGYŐRI PÁLOS KOLOSTOR 91 Szent Testének oltára, az egyik kisebb Szent József halálára, a másik a Fájdalmas Szűz tiszteletére lett szentelve. Ismerteti a színezett, aranyozott szegélyű karzatot, a hét változatos orgonát, a tornyocskát, melyben két megáldott harang van (a nagyobb Szent József, a kisebb a Boldogságos Szűz tiszteletére elnevezve), a templom kapujához helyezett, faragott kőből készült szenteltvíz-tartót; a tölgyfából faragott padokat, az új kriptát sírfelirati kővel; a függő lámpákat, a vörös damasztból készült templomi zászlókat. A sekrestyében elhelyezett felszerelési tárgyakat, az ünnepi és használati miseruhákat, miseingeket, szentségtartót, kelyhet, szertartási keresztet stb. A leltár felsorolja a szobák berendezéseit, a refectorium felszerelését és még azt is megtudjuk, hogy a folyosón az órákat és a negyedeket zenélő állványos óra volt. 1745. augusztus 9-én szerződést kötöttek a pálos atyák Hans Georg Gilmer alsógyőri kőműves mesterrel pince és ovális borház építésére 53 , s 1747-ben részletesen elszámolnak egymással 5 ^ 1 . Ismeretes még egy 1766-ban öntetett harangjuk is 55 , mely jelenleg a majláthi temető délkeleti részén, a déli kerítés mellett felállított haranglábon áll, az alábbi felirattal: „FUDIT ME JOSEPHUS JOHEL AGRIAE ANNO 1766". A harang odalán — a FUDIT szó alatt — ülő Krisztus alakja látható egy ciprusfa alatt, kezét felemelve; az alaktól kiindulva fríz fut körbe a harangon. A jelenlegi harangláb 1914-ben készült. A kolostor növekedett létszámmal és kedvező gazdasági helyzetben iműködött, s 1784. augusztus 19-i számadásából 56 tudjuk, hogy birtokának jövedelme ekkor 1821 forint 24 krajcár volt, összes évi jövedelme pedig 4137 forint 46 krajcár, s ebből 310 forintot fordítottak az egyházi épületeik karbantartására 57 . 1786. március 20-án II. József a pálos rendet is feloszlatta és akkor ingó-, ingatlan vagyonukat felleltározták. A feloszlatást a diósgyőri kolostornál Szőllősy Ferenc diósgyőri korona-uradalmi prefectus és Molnár András hajtotta végre 58 . A feloszlatás! iratokból 59 ismerjük a kolostor akkori alaprajzát és beosztását, a gazdasági udvart és építményeit, a hozzátartozó mészárszéket és a fogadót, két akkori malmukat, a kásamalmot, a kereszt alaprajzú pajtát, a sörházat, a pincéiket, valamint a Boldogasszony oszlopot. A helyszín áttekintését az 1. kép szerinti vázlattal kívánjuk előmozdítani. A kolostor és gazdasági épületei kincstári (erdészeti) kezelésbe kerültek, a felszereléseket különböző plébániákra, templomokba szállították. A diósgyőri római katolikus plébánia ,,História Domusa"-ból 60 és az Egri Érseki Levéltárban őrzött Canonia Visitatióból 61 ismerjük, hogy a kolostorépület mely részét használta az erdőmester és mely rész volt az erdészeti számvevő lakása, illetve hogy a szentély lebontása után a kis templomból alakították ki az erdészeti irodát. Voltak kisebb belső átépítések is, s eközben több helyen találtak a korábbi építményekre utaló részeket (a sekrestye átalakítása során sírboltot; a refectorium padozatának feltöltése során két és fél láb mélységben teljesen ép, négyszögletes téglákból álló padlózatot; az új kocsiszín helyén 5 láb mélységben két helyiséget stb.) az északi szárny alatt és mögött pedig temetkezési helyeket (a hajdani kamra alatti kis pince bővítésekör; az észak felé kivezető folyosó végénél való konyha-kialakítás során és a számvevő kertje felé történt bővítés,
