A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma
80 DÉNES GYÖRGY A szalonnai rotunda építésekor példaként talán a közeli sárospataki királyi udvarház kerek temploma szolgált, amelyhez alaprajza és méretei is hasonlóak. Centrális templom építésére esetleg a keleti egyháznak ezen a vidékén akkor érezhető befolyása is ösztönözhetett. A pataki rotunda építését a szakirodalom I. András korára, a XI. század közepére datálja ;i8 . Hatott talán a szalonnai építőkre a bizánci hatást sejtető karesai kerek templom is, amellyel tégla építőanyaga és falköpenyének külső díszítése révén mutat rokonságot, sőt titulusuk is megegyezik, mindkettőt ázsiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A karesai körtemplom építése 1030 utánra tehető 39 . A két említett kerek templom tehát a XI. század közepén vagy röviddel utána épülhetett, a szalonnai pedig a XI. század második felében. A szalonnai rotunda, feltevésem szerint, az Örsur nembéli feudális főúri család és udvarházának népe számira épült. Csakhogy míg a királyi várak rotundái valószínűleg az uralkodó és családjának kizárólagos használatára épült ímagánkápolnák lehetitek, addig az ilyen főúri udvarházak és várak rotundái talán már eleve a főúri család mellett az udvarház vagy vár háznépének is templomul szolgáltak, hiszen valószínűtlen, hogy egy kis településen külön templom épült volna az uraság és egy másik a szolgálónép számára. E főúri temploimocskák jellegét és építészeti kiképzését azonban nyilván a főúri családi használat szabta meg, mert a vár vagy az udvarház szolgálónépeinek istentiszteleti céljait az kezdetben csak másodlagosan, alárendelten szolgálta. Csak utóbb, amikor az udvarház körül már faluvá nőtt a település, kerülhetett előtérbe a rotunda plébániatemplom szerepe, ami később megkövetelte az épület befogadóképesságének növelését is. A szalonnai rotunda négyszögletes hajóval történt kibővítését — mint már említettem — a XII— XIII. század fordulójára datálja a szakirodalom. A bővítés alkalmával vagy talán a templomnak a tatárdúlást követő helyreállítása nyomán kerülhetett sor az Antiochiai Szent Margit életét és vértanúságát ábrázoló falképcsoport festésére is a korábbi körtemplom falának belső felületén 40 (3. kép). Lehetséges, hogy a két nagyhatalmú főúrnak, Tekus ispánnak és fiának, István nádornak is része volt a templomi helyreállításában és falképekkel ékesításében. A padovai egyetemen tanult és a háromhegyi pálos kolostor igéinyes gótikus templomát is felépíttető Szalonnai Istvánnak tulajdoníthatjuk a szalonnai templom részleges gótikus átépítését és ezt követően újabb falképek festetését. Ez utóbbi munkát azonban már valószínűleg fiai fejezték be, hiszen a templom falán feltárt felirat szerint a falképek egy részét Szepesi András festette 1426-ban 7 ' 1 (5—6. kép). A XIV. vagy XV. században, tehát a gótikus építkezési periódusban épülhetett sekrestye a templom északi oldalához. A szentély északi falának a tetőszerkezetig felnyúló támpillére a sekrestye falának lecsonkolt maradványa lehet. Nyilván a gótikus sekrestye építésekor falazták be a XII— XIII. századi négyszögletes templomhaj ónak keleti falában a szentélytől északra nyíló román ablakot is. Ennek az elfalazott ablaknak a létezése bizonyít ja, hogy a templomnak a négyszögletes hajóval való bővítésekor itt sekrestye nem épült, annak falait csak utóbb, feltehetőleg a.
