A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma

SZALONNA, FEUDÁLIS FÖÜRI SZÁLLÁSHELY 79 várkápolna volt, de a körülötte feltárt nagyobb méretű temető inkább az épület plébániatemplom jellegére utal. A kisnánai és keszthelyi kerek templomok eredeti rendeltetése nem várkápolna volt, szabadon álló plébániatemplomok lehettek, melyebet csak később kapcsoltak az erődítményrendszerbe. A pozsonyi vár területén feltárt rotundának feltűnően kicsiny mérete miatt még templom funkciója is kérdéses. A Nagykanizsa melletti Mórichely várának XVI. századi alaprajzán látható rotundáról régészeti kutatás hiányában nem lehet tudni, hogy korai kápolna-e vagy XIII. századi építkezés, de az is lehet, hogy egy eredetileg magában álló kerek plébániatemplomhoz épült később a vár. Csanád várának feltételezett kerek templomát megbízható források hiányában aligha lehet a várkápolnák között számon tartani. Az eddig ismert és itt felsorolt adatok alapjain az látszik valószínűnek, hogy Magyarországon a máshonnan jól ismert kerek főúri várkápolnák csak igen csekély számban vannak képviselve, aminek okát a nem királyok által épített korai erődítmények hiányában látja Gervers-Molnár Vera. A XI. század végétől kezdve épült kerek plébániatemplomokra az ország minden tájáról meggyőző példákat sorol fel. Van tehát több kétségtelen kerek királyi kápolnánk a X. század végéről, a XI. század elejéről és van számos kerek falusi plébániatemplomunk a XI. század végét követő időkből. A középső láncszem azonban hiányzik, vagy legalábbis igen-igen bizonytalan. A ikirályi kápolnák mimtáj ára a XI. század második felében kétségtelenül feudális főúri családok szálláshelyén, a főúri várakban vagy udvarházak mellett épült rotundákat eddig nem tartott számon ilyenekként a szakirodalom. A szalonnai templom és a település előbb ismertetett története közötti kapcsolat feltárásának ezért tulajdonítok jelentőséget. A szalonnai kerek templomot a falusi plébániatemplomok közé sorolta eddig a szakirodalom, de miután megismertük a település középkori történetét, ezt az álláspontot esetleg revideálni kell. Utalok rá, hogy Szalonna és környéke az Örsur nembeliek szállásbirtoka volt és a nemzetség egyik ága feltevéseim szerint Szalonnán telepedett le, ott rendezte be rezidenciáját, udvarházát. A XI. század második felében épült szalonnai kerek templomot az ott letelepedett Örsur nembeliek építhették udvarházuk mellé, erre utal a téiglából épült temploimfal külső oldalának rendkívül kvalitásos, díszes kiképzése is (8—9. kép). Az Örsur nembeliek esetében az építtetők nem egyszerű feudális nagybirtokosok, hanem honfoglaló vezéri-törzsfői család, nemzetség tagjai. Jelentőségük, legalábbis a saját maguk által hangsúlyozni kívánt jelentőségük jóval nagyobb lehetett a XI. században, amitkor (még éltek a honfoglaló törzsek és vezérek hagyományai, mint a királyok által kreált főuraké. Egy olyan nemzetség, amely éppen úgy a hét vezér egyikéről eredeztette magát, mint a király, talán éppen a királyi családdal való egyenrangúságát kívánta hangsúlyozni az udvarháza melletti kerek kápolna építésévél, hiszen őket, a vezérek nemzetségeit nem a király tette azzá, amik. De lehetséges, hogy őket is egyszerűen csak a fölöttük állók utánzásának törekvése vezette.