A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: Szalonna, feudális főúri szálláshely és kerek temploma

SZALONNA, FEUDÁLIS FŐÚRI SZÁLLÁSHELY 77 10. kép. A szalonnai református templom festett fa szószéke, koronáján 1801 évszámmal; fölötte, a diadalív oldalán az elpusztult gótikus boltozat bordaindításának maradványa. — Pörge Gergely 1906. dec. 3-án készült ceruzarajza -i^ííSpjj *$r

t W§MB$&9S§g§. zépkori Magyarország területén — a román korban — nagy számban épültek centrális egyházaik: kerek templomok, kápolnák, karrierek. Eredetük Nagy Károly valószínűleg konstantinápolyi példa nyomán épült palotakápolnájára, illetve az azt követő Karoling- és Ottó-kori uralkodói centrális kápolnákra vezethető vissza. Magyarországra a körtemplom, mint építészeti forrnia, de egyben mint uralkodói hatalmi szimbólum is, cseh, esetleg lengyel és morva területekről került, bár centrális templomok építésében a bizánci egyház befolyása is érvényesülhetett. A legkorábbi rotundáink a Karoling-típusú kerek templomokhoz [nemcsak formailag hasonlóak, hanem funkciójukban is: fejedelmi, illetve királyi kápolnákként épültek a királyi várakban és királyi szálláshelyek, udvarházak mellett. Valószínűnek látszik, hogy kb. a XI. század második felétől kezdve a kerek templomok nem épülnek már többé királyi várak kápolnáiként sem Magyarországon, sem a környező közép-európai államokban. Típusuk mégsem tűnt el, sőt tovább élt az egész román korszakban. Először valószínűleg a feudális urak kezdték másolni a királyi pél-