A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉNES György: A Jósva- és Ménes-völgy közötti fennsík karsztosodása és a Csapás-tetői barlang

A JÓSVA- ÉS MÉNES-VÖLGY KÖZÖTTI FENNSÍK KARSZTOSODÁSA ÉS A CSAPÁS-TETÖI-BARLANG DÉNES GYÖRGY A Gömör—Tornai-karszt Magyarországra eső részén, az Aggtelekikarsztvidéken, a Jósva-völgytől északra emelkedő karsztos fennsík, a Mohos-galya, a Szilicei-fennsík nyúlványa

1

. Anyagát középső triász korú, wettersteini típusú, jól karsztosodó, világos szürke mészkő képezi, amelyet délről, szerkezeti határ mentén, alsó triász korú, campili emeletbe sorolható agyagpala vált fel

2

. Ez utóbbiba vágta bele völgyét — geomorfológiai inverziót kialakítva — a Jósva-patak. A mai fennsíknak a felső jurában kiemelkedett tömegét a felső krétától a középső miocénig terjedő időszakban, az akkor hazánk területén uralkodó nedves, meleg, trópusi klíma bőséges csapadéka és vegetációja erőteljesen karsztosíthatta. A karsztos és areális erózió együttes hatása a tájat az alsó miocén időszakára penepléoné alakította

3

. E karsztos peneplén felszínére a középső miocénban tufaszórás piroklasztikuma települt, amelynek nyomai az országhatáron innen és túl ma is kimutathatók

4

. A pliocénban a vidéket a pannon beltó vize öntötte el, ennek fenekére az akkori északi hegyekből lefutó folyók és patakok kvarc-kavicsos agyaghordaléka települt. A pliocén végén, a pannon beltó vizeinek levonulását követően, megkezdődött a terület lassú, máig is tartó kiemelkedése

0

. A pannon végi, majd pleisztooénkori csapadékok nyomán felújultak az ősi folyómedrek, köztük a mai Jósva-patak völgye is és a kiemelt felszínekről a csapadék eredetű vizek eróziója megkezdte a vízzáró üledéktakaró fokozatos lepusztítását és az általa elfedett karszt fokozatos exhumálását

6

. A vízzáró takarótól megszabaduló mászkőterületeken újból megkezdődött a karsztosodás. Különösen intenzíven azokon a helyeken, ahol a még meglevő agyagtakaróról a mészkőre futottak le a csapadékvizek'. Itt a pannon takaró peremén, a mészkőben víznyelők vertikális tendenciájú üregei alakultak ki, amelyek a karsztban a mélység felé vezették le a vízzáró takaróról rendszeresen érkező csapadékvizeket

8

. Az erózió azonban az üledéktakarót folyamatosan újabb és újabb mészkőterületekről pusz-