A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

TÓTH Sándor: Adatok a Tardi-patak völgye élővilágának ismeretéhez

ADATOK A TARDI-PATAK VÖLGYE ÉLŐVILÁGÁHOZ 551 3. kép. A Tardi-patak völgye a Kővölgytől közvetlenül északra Bükkön, a Bükk területébe is benyúlik. A völgynek e részében azonban csak nagyobb esőzések, valamint a tavaszi hóolvadás idején van víz. A Bükköt többnyire mészkőhegységnek tartják. Külső megjelenési formáiban valóban mészkő az uralkodó kőzet. A Bükk régi tömege nagyrészt mészkőből áll. Azonban az alaphegységi táj körül koncentrikusan harmadkori előtérövezet és pliocén-pleisztocón hordaléiklejtő helyezkedik el. Végeredményben a Bükk nem egységes hegység, hanem különböző korú és anyagú részekre osztható. Központi része a kb. 20 km hosszú és 5—6 km széles Bükk-fennsík, melynek anyaga főleg triász mészkő, de jelentős a kovapala, az agyagpala és a dolomit is. A Bükk-fennsíktól Felnémet— Feisőtárkány—Bükkzsérc—Cserépfalu—Kacs—Latorút — Kisgyőr vonalon válik el a Déli-Bükk, melyet főleg a miocénkori vulkanizmus terméke épít fel. Ennek anyaga riolittufa, andezittufa és dacittufa. A DéliBükk átlagosan 200—300 méter magas, szelíd dombvidék, mely déli irányban egyre alacsonyabb lesz, és Andornaktálya—Bogács—Tárd—Harsány környékén a Bükk előterébe megy át. A Bükk előtere a pliocén és pleisztocén folyamán keletkezett, hatalmas hordalékkúp, melyet a Bükkből lefolyó patakok hoztak létre. A DéliBükk előterében három hordalékkúp mutatható ki, melyeket hordalék-