A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

DÉTSHY Mihály: Adalékok a sárospataki református kollégium történetéhez

ADALÉKOK A SÁROSPATAKI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ 53 kamora készül, avagi jut valahol ollj alkalmatos ugian Patainé Asszoniomnál alkalmasabb lészen Forgacz Úrfi szállása". Az utóíratban a fejedelemasszony még hozzáfűzi: ,,Az Forgacz Úrfinak az felseő kamorakban kell leni valahol, addighis penigh az migh kamora készül, nem lehet kiuül az Eskolan, az a' ház penigh másrais kelletik. Az Süteő ház az ki volt aztis megh meszelliek, kívül fűtő kemenczet czenallianak, mivel Forgaczi (?) Uramis megh jeövén; Prinyi Uramis be viszi fiát s — az ollian ember gjermekit, a' felseő kamorakban kellene szállítani, az deákok ide alá az Ui kamorakbanis el lakhatnának." 51 Az idézet első sorait olvasva önkéntelenül azokra az egy-két szobából álló házacskákra kell gondolnunk, amelyeket az 1765 táján készült helyszínrajz a kollégium telke déli oldalán és más helyein ábrázol. A helyszínrajzon a levélben említett Patai-házat is megtaláljuk az északi telekhatár mellett, amelyet még a fejedelem adományozott udvari emberének, és amelyben ekkor a fejedelemasszony a Zelemériek révén rokon Forgács úrfit és az ugyancsak rokon Perényi-fiút kívánta elszállásolni. Az utolsó ismert levél, amelyben a fejedelemasszony a kollégium építkezéseiről intézkedett, 1657. okt. 10-én kelt: „Tán az Tóth keőmivesek az Scholában eöl számra nem akarnak dolghozni. . . jnkáb az eöl számtul való fizetést, ha czak az három kamorátulis megh kell teöbbiteni valamivel."

52 A levél három újabb kamara építéséről tudósít, de mint a korábbiaknál is, itt sincs biztos támpontunk arra, hogy ezek a kollégiumegyüttes melyik részén épültek. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna levelezése főbb pataki tisztségviselőikkel és az itteni lelkészekkel, nemcsak a kollégium építkezéseiről, hainem ezek céljáról, körülményeiről, és a kollégium egyéb viszonyairól is tájékoztatnak. A levelekből szembeötlő, hogy a fejedelmi házaspár a kollégiumot mindenekelőtt a nemesség fiai számára fejlesztette és bővítette, nyilvánvalóan politikai céljai szolgálatában és az erősödő ellenreformációval szemben, amely a szaporodó jezsuita kollégiumok és más katolikus iskolák segítségével is igyekezett a protestáns nemességet és gyermekeit a katolicizmus és a Habsburg uralkodó oldalára visszahódítani. Törekvésük tehát az volt, hogy a főként papi vagy tanítói pályára készülő „deákok", köznemes és közrendi tanulók mellett minél inkább a lényegében politikai pályára felkészülő nemesi gyermekeket iskoláztassák református szellemben és a kor tudományos igényeinek megfelelően minél nagyobb számban, és ezt a kollégium építkezéseivel, egyben az oktatás színvonalának emelésével igyekeztek elérni. Chernél György prefektus panaszolja 1631. szept. 8-i levelében: „En Nemis lathok most Nemes Ember Giermeket az Pataki Scholában."

53

. Kedvezőbbnek látja a helyzetet 1637. július 6-i levelében Tolnai István pataki főprédikátor: „Az deákok vannak hetuenen Nemes ember gyermekeiis ugian szamassan uannak hala legyen az Ur Istennek." 54

. Debreczeni Tamás reálisabban ítéli meg a helyzetet, és nemcsak a nemesi származású tanulók hiányát veszi észre, hanem ennek okait is felismeri, egyben rávilágít a fejedelem említett politikai célkitűzéseire, amelyekkel azonosítja is magát. 1638. szept. 18-i levelében írja a fejedelemnek: „Pataki Schola mesterek mint járnak el az deákok tanitasaban, azt en kegielmes Vram nem