A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BARTHA László: Teherhordó eszközök Domaházán

470 BARTHA LÁSZLÓ ember viselte, azaz csak férfiak. Erdészek, vadászok, mezőőrök mindennapi viselete volt, de a juhászok és a kondások is vállra akasztották. Volt még a faluban a jobb módúaknak is, de a felsoroltakon kívül csak városba, vásárba menet akasztották a vállukra. Különben a kamrában, szögre akasztva lógott. Különösen a két világháború között ügyeltek arra, hogy Ózdra, Putnokra, Rimaszoimbatba menet vigyék a bőrtarisznyát, mert ezekben a helységekben domaházi mezítlábasoknak csúfolták őket, hiszen azelőtt szegény falu volt, s mezítláb jártak. Adatközlőim szerint a bőrtarisznya újabb eszköz, mint a vászontarisznya. A pásztorok, mezőőrök, vadászok kedvelt viselete volt, valószínű tőlük terjedt a falu egyéb rétegei között is. Az állattartás, a juhtenyésztéssel való foglalkozás biztos megélhetést, rangot, gazdagságot jelentett, a bőrtarisznya pedig kifejezte viselőjének társadalmi hovatartozását. Kis méretei ellenére szerették, mert nem ázott át, s kényelmes volt a viselete. A bőrtarisznya tarisznya testből, a ráhajló tarisznyatetőből, lekötőszíjból állt, amelyet aztán a nyakszíj segítségével vettek fel. A bőrtarisznyát rézcsat két rézkarika és bőrsallang díszítette. Domaházán házilag is készítették elnyűtt csizmaszárból, mivel a bőr méretei meghatározták a tarisznya nagyságát, majdnem minden faluban ugyanazon forma található. A szabás után lehullott kisebb bőrdarabokat díszítésre használták fel. Mivel készítéséhez kevés szerszámra (ár, kés, zsákvarró tű, szurok, fonál) volt szükség, az ügyesebb, mesterkedő gazdák maguk is elkészítették, csendes óráikban a kondások és juhászok is, mások suszterral varratták meg. Akinek volt rá pénze, a vásárban készen vette. Napjainkban már csak a kamrákban található felakasztva, a kondás, a kerülő kivételével senki nem hordja. Megfigyeltem, hogy a munkás járattal hazatérő férfiak majdnem mindegyike vállra akasztható bolti oldaltáskát visel, s csak néhány tanuló és felnőtt hozott aktatáskát, kézben lógatva. Ez talán a régi bőrtarisznya emléke, ma is rangot, a városi munkából élést asszociál a faluban. A bőr oldaltáska elterjedésének valódi oka a bányász életmód, a bányász-szokásokkal találkozó és a tételes üzemrend szerint dolgozó falusi ember új igénye. A bányaüzemek meghatározzák a föld alatti munka feltételeit; a bányásznak lámpáját kezében kell vinnie, az ácsolat készítéséhez szükséges fejsze a karra akasztva lóg. Az élelmet, gyufát, esetleg kis üvegben vizet a vállon lehet a legpraktikusabban vinni. Bányász vidékeken ez a viselet mindennapos. Domaházán szemünk előtt játszódik le egy teherhordó eszköz váltása. A hátitarisznya, vászon oldaltarisznya és bőrtarisznya után a bőr oldaltáska hordásának diva,tja erősödik. E gyári termék azonban gyorsan elnyomja a régi tarisznyás teherhordás emlékét. 3. Kosarak Egymástól jól elkülöníthető, eltérő funkciójú kosarak 7 típusát találtam Domaházán. Krumplikosár. Gyűjtésem alapján Domaházán használt legrégibb ti-