A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
BARTHA László: Teherhordó eszközök Domaházán
468 BARTHA LÁSZLÓ Négylábú vá.szontarisznya. Elnevezését a tarisznya négy sarkára varrt Zabról, kötélről kapta. A tarisznya megpakolása után a Zabákat bu/corra kötötték, s úgy bújtak bele, mint a hátizsákba. Ha messzire mentek dolgozni, ebben vitték az élelmet, főleg kenyeret és szalonnát, de ezzel jártak odaát is, azaz Csehszlovákiába. Legáltalánosabb a 40x50 cm-es, 50x50 cm-es Zapos/cöteZlel, vagy ritkán madzaggal felköthető vászontarisznya használata. A férfiak nem szeretnek háton cipekedni. A vállon való hordást kedvelik jobban, s amit lehet, vállukra helyeznek. A négylábú tarisznyát szükségből szokták meg. Régen búcsúba, a Szentkútra menet vitték a fehér pamutból készült piros, kék, fehér síkos tarisznyát, s mivel nem rakták tele, csak összekötötték a lábakat, botra akasztották, és vállon vitték. A régi falusi társadalom bomlása Domaházán is érződött. Űj üzemek, bányák nyílnak a közelben. Az ózdi gyárba, a somsályi, vajácsi (mindkettő Borsod m.) bányákba bejáró munkások egész heti élelmet kénytelenek magukkal cipelni, s lassan kialakul egy intenzív tarisznyázási mód, elsősorban a faluból eljárók jóvoltából 19 . Az 1920-as években még a férjhez menendők stafírungjában 2 db négylábú tarisznyát adtak, használata azonban a 40-es években elveszíti jelentőségét. Az adatközlők szerint kb. 30 éve nem kötnek négylábú tarisznyát a faluban. Vászon oldaltarisznya. Nagysága megegyezik a négylábú tarisznyáéval. A 30x40 cm-es, 40x50 cm-es oldaltarisznyát még ma is hordják. A határba igyekvő férfiak szalonnál, hagymát, kenyeret visznek benne, kaszavagy kapanyélre akasztják. A kisebb tarisznyán 60 cm-es, a nagyobbon 1 m-es madzag, két vége a tarisznya széléhez varrott. Félvállra véve is viszik, összekötve vagy széteresztve. A vászon oldaltarisznyát kenderfonalból az asszonyok maguk szövik. Az újabbak korccal készülnek, s felül összehúzhatok. A régebbi típusú megrakott tarisznyát madzaggal körülkötötték csombókra. Egy-egy háztartásban 6—8 kenyeres tarisznya vagy vászontarisznya volt, az utóbbi 20 évben 2—3 található. Ezekből rendszerint egyet használnak, egy már kopott, és még egy tisztán a szekrényben van. Vászon iskolástarisznya. A kisebb, 30x40 cm-es nagyságút fiú- és leánygyerekek még a közelmúltban is hordták. Anyagában különbözött az előbbitől, pamutos vászonból varrták és kicijritották, belevarrták a tulajdonos nevét vagy monogramját. Az iskolából kiszorult, de több alkalommal láttam kis gyerekeket ilyen tarisznyát vinni, amint a libát hajtották. A továbbélése tehát még ma is megfigyelhető. A szomszéd falukban, Sikátorban és Hangonyban is mindennapos. Fenes tarisznya. Kisebb, mint a már említett típusok. Kaszafenőt, kalapácsot, kaszaüllőt, reszelőt tettek bele, úgy vitték. A száját korccal összehúzták. Mindig a szerszám (kasza, kapa) nyelére akasztották, s a benne lévő szerszámokat a munka jellegének megfelelően állították össze. Bőrtarisznya. A vászointarisznyák mellett kiemelkedő szerepet kap a bőrtarisznya. Érdemesebb helyekre hordták, az adatközlők szerint csak
