A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BARTHA László: Teherhordó eszközök Domaházán

TEHERHORDÓ ESZKÖZÖK DOMAHÁZÁN BARTHA LÁSZLÓ Domaháza Borsod megyében a keleti palóc terület egyik kis községe, a Hangony völgyében, közel a csehszlovák határhoz. Lakói az Árpád-korban települtek

1

. Paládi-Kovács Attila utal arra, hogy ez a vidék rendkívül hagyománytartó, s Ózd város közelsége csak a legutóbbi néhány évben érezhető a falu életében

2

. Csak a férfiak járnak el dolgozni, és néhány fiatal tanul Ózdon, Putnokoin, Kazincbarcükán. Ha késő délután megérkezik az autóbusz, a falu saját életét éli. Zárt település, lakói ragaszkodnak kialakult szokásaikhoz, életmódjukhoz, melynek mély történelmi gyökerei is vannak. „A föld-, erdő-, legelőközösség, a házközösség, a közös munka ezer szállal fűzte egybe ezt a társadalmat

3

." Az összetartozás érzésének alapja, a rokoni kapcsolatok fundamentuma a hadas település, amely századunk hatvanas éveiig szinte minden idegen hatást kizárt. A visszaemlékezés szerint még az 1920-as, 30-as években is volt bizonyos munkamegosztás a nemzetségek, hadak között. Doimaházán az Me/c-nemzetség elsősorban földműveléssel, a Holló-nemzetség juhtenyésztéssel, a KisbenedeJc-nemzetség pedig kupeckedéssel, az állatok adásával, vételével foglalkozott. Éles határvonalat persze nem lehet vonni, hiszen az EZeJc-nemzetség 20 hadra oszlott (Angyal, Bakos, Bogár, Budai, Csákó, Csank, Csákkata, Csepcse, Csikus, Dósa, Ember, Gombos, István, Kukó, Lyukas, Simon, Sós, Szószóló, Topé, Zimányi), a HoZZó-nemzetség tizenháromra (Daróci, Dindó, Ivádi, Kanda, Kiszí, Komiszárus, Leleszi, Luló, Penész, Teresz, Vaskó, Vámos, Várkonyi), a Kisbenedek-nenizetség tizenegyre (Antal, Bódi, György, Hamir, Kabe, Kisandrás, Kismiska, Kispesta, Márton, Misza, Piktor). A falu archaizmusára már az 1930-as években felfigyeltek a kutatók. Lajos Árpád 1938-ban tanulmányt közöl a fonóéletről, gyermekjátékokat, pásztor- és betyárdalokat gyűjt. Ö írja le a domaházi ivót, a falu utolsó faházát, s a palóc dallamtípusokat keresve, többször hivatkozik domaházi adatokra'*. Paládi-Kovács Attila a keleti palócok pásztorkodásával kapcsolatban szól a faluról, s az ott bozának. nevezett cserfalé kapcsán deríti fel az ital kultúrtörténeti hátterét is

5

. Szabadfalvi József