A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

450 PALADI-KOVACS ATTILA JEGYZETEK A tanulmány anyagát a szerző 1969 őszén Diószegi Vilmossal együtt tett helyszíni terepbejáró útján gyűjtötte össze. Az utat Diószegi Vilmos szervezte meg. 1. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956, 126—134. Garagulya, zajda, kazup és egyebek c. fejezet. Gunda professzor az elmúlt évtizedekben számos tanítványát irányította a borsod-abaúj-zempléni falvak teherhordó, szállító tevékenységének felkutatására. Szerző is az ő útmutatásával végezte a barkó vidék teherhordásának vizsgálatát. 2. Paládi-Kovács Attila: Einige Bemerkungen über die Trageráte der ungarischen Bauernschaft. — Studia Ethnographica et Folkloristica in honorem Béla Gunda (red. J. Szabadfalvi—Z. Üjváry). Debrecen, 1971. 409—426. 3. térkép. További régiók: a) Dunántúl — fejenhordó terület, b) Erdély — vállon vitt átalvető, kettős tarisznya, c) Alföld középső és déli részei — a fenti domináns teherhordó módok, eszközök hiányoznak. 3. Paládi-Kovács Attila: Transport by humán beings on the back by means of canvas sheets in Hungary. — Landtransport in Európa (ed. A. Fenton—J. Podolák—H. Rasmussen). Kobenhavn, 1973. 4. Szinnyei József: Magyar tájszótár, I—

II. Budapest. 1893—1901. Vö.: megfelelő címszavakat. 5. Gunda i. m. 132. 6. Paládi-Kovács Attila: Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban. Debrecen, 1967. 7. 7. Szinnyei i. m. vö. megfelelő címszavakat. 8. Paládi-Kovács i. m. 1973. 9. Paládi-Kcvács Attila: Adatok néhány barkó falu tárgyi kultúrájához (A Csernely-völgy népi teherhordása). Debrecen, 1961. 19—21. (kézirat, a KLTE Néprajzi Intézet adattárában, DENIA). A barkók az ólba való hamvast 2,5 szélből állítják össze, kb. 150x150 cm méretűre. Sarkaira 20—30 cm hosszú, 2 ujjnyi szélesre összehajtogatott vászondarabot varrnak, amit filé, madzagja, sallang néven emlegetnek. Az asszonyok hurcolkodó hamvasa csak két szélből készül, kb. 140x120 cm méretűre. Sarkaira nem varrnak toldalékot. 10. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. 1—2. Budapest, 1955, 435. 11. Bartha László: Emberi erővel végzett teherhordás Bükkalja falvaiban. Debrecen, 1971. (kézirat, DENIA 1189). 12. Paládi-Kovács i. m. 1961. 33—34. 13. Gunda Béla: L'udovy transport v Zakarovciach. Slovensky Národopis, III. Bratislava, 1955, 183—186. A faluban használt összes teherhordó eszközt táblázatba foglalta, s mindnél jelezte, hogy melyik nembeliek, nők vagy férfiak használják. 14. Gunda i. m. 1956. 128. 15. Václavík, A.: Luhacovské Zálesí. Luhacovice, 1930, 292; Baran, L.: Zpűsob dopravy pfi senách na Horehroní. Cesky Líd, XXXIX. Praha, 1952, 87; Stránská, D.: Lidové kroje. Ceskoslovenská vlastiveda, II. Praha, 1936. 207—248. 16. Bednárik, R.: Systémy Tudového transportu. Casopis Muzeálnej Slovenskej Spolocnosti, XLI. T. S. Martin, 1950. 4—16.; Gunda i. m. 1955.; Andel, K—Márkus, M.: L'udovy transport v Strednom Zemplíne. Slovensky Národopis, XIX. Bratislava, 1971. 377—412. 17. Moszynski, K.: Kultúra ludowa Slowian. I. Kraków, 1929, 164.; Falkowski, J.:— Pasznycki, B.: Na pograniczu lemkowsko-bojkowskiem. Lwów, 1935. 72.; Gajek, J.: Zarys etnograficzny zachodniej czes'i Podola. Lublin, 1947. 155. 18. Zelenin, D.: Russische (ostslavische) Volkskunde. Berlin—Leipzig, 1927. 147. 19. Gunda i. m. 1955. 193. 20. Wiegelmann, G.: Erste Ergebnisse der ADV-Umf ragén zur altén bauarlichen Arbeit. Bonn, 1969, 216. „Es handelte sich um ein Vordringen, das wohl seine Wruzel in östlichen Mitteleuropa hatte, sozusagen als »rückláufiger Kultur-