A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

BATYUZÓ LEPEDŐK ÉS ELNEVEZÉSÜK BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉNBEN 445 5. kép. Abrosszal felkötött batyu. Ózd (Borsod m.) Paládi-Kovács A. felv. szonynak

14

. Az északi magyar területen viszont a batyuzó lepedők tartoztak bele a menyasszony hozományába. Domaházán 1911-ben egy tehetősebb gazda leánya 10 durva lepedőt (hamvas), 12 finomabbat (abrosz), 2 hátitarisznyát, 8 oldaltarisznyát és 20 zsákot kapott. A szegényebb gazdák leányai 2 hamvast, 6 abroszt, 2 hátitarisznyát, 4 oldaltarisznyát kaptak. Árkán ugyanakkor a tehetős gazda leánya kapott 3 durva lepedőt (ponyus) és 6—7 finom abroszt. Folytathatnánk a felsorolást, mert a hozományba adott vászonnemű falvanként, rétegenként változott. Nem közömbös, hogy a házilag szőtt kendervászon mennyiségéinek több mint a fele szállítólepedők, tarisznyák, zsákok céljára lett felhasználva. Talán ezzel is összefügg, hogy a kender paraszti feldolgozása a batyuzó területeken tovább fennmaradt, mint az ország más részeiben. A Dunántúlon és az Alföld túlnyomó részén már a két világháború között visszaszorulóban volt a kendermunka, de északon még a második világháború után is intenzíven foglalkoztak vele. Napjainkban a batyuzás országszerte visszaszorulóban van. Az urbanizáció, a mezőgazdaság kollektivizálása, a ialusi életforma és a paraszti