A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

BATYUZÓ LEPEDŐK ÉS ELNEVEZÉSÜK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNBEN 441 A Sajótól keletre a durva batyuzó lepedők mérete általában kisebb, mint a palócságnál. Gyakori méret a 100x100, a 115x115 cm. Viszont a ponyva négy sarkán elmaradhatatlan a kötélszerű toldalék, ami leg­alább 70—75 cm hosszú, de nem ritka a 100 cm-es toldalék sem. A kötő­lék annyira jellegzetes, szembetűnő tartozéka itt a durva bátyus lepedő­nek, hogy sokfelé a nevét is róla kapta (korcos, pacókos). A hosszú kötő­lékkel vásznat takarítanak meg a ponyva összeállításánál. Lehetséges, hogy egykor takarékossági szempontok is alakítólag hatottak a később normává lett formára, amelyet a megszokás konzervált. A Sajótól nyugatra, a Bükk északi előterében a sallang, filé szavak használata mutat némi esetlegességet, a szarva, lába kialakultabb, meg­szokott terminusnak látszik a Sajó, a Szuha- és a Bán-patak völgyében. A Bükkalján a ponyva méreteiben mutatkoznak lokális eltérések 11 , tol­dalék használatára nincsenek adataink. A batyuzó lepedő kötőiékének 11 elnevezése közül négy emelkedik ki: a korc, a pacok, a kolonc, a trák (és származékai). Szembetűnő, hogy a korc nagyobb területen isimeretes, mint a korcos szó, hiszen mélyen benyúlik Abaújba, még a Hernád keleti oldalán is. Abaújban keveredik a trák szó pontjaival, amiből arra is lehetne gondolni, hogy annak a rovására ter­jeszkedett. A trák szórtan ugyan, de a legnagyobb kiterjedést mutatja, a gömöri Csúcsomtól a Miskolc melletti Arnótig, s innen Kassáig, a Hegy­közig mindenütt felbukkan. Látni fogjuk, hogy Szlovákiában is nagy térségben ismeretes. A pacok csupán Rozsnyó vidékén, a kolonc pedig csak Zemplénben, a nyelvhatár közelében mutatkozik. Mindkettő helyi nyelvfejlődést, kistáji szóhasználatot mutat. A tracska és a tracsok a trák származékszavai. A tracska képzése a magyarban is történhetett, a tracsok esetében ez kevésbé valószínű. A térképre nem került fel, de a táblázatban szerepel a tratyka (Takta­szada), amit a tracskához vettünk, s a kotronc, amit elhagytunk, helyette a ponyva nevét adó trakot vettük fel a térképre (Kovácsvágás). 4. A finomabb vászonból készített batyuzó lepedő neve A batyuzó lepedő második fő típusát, a finomabb anyagból készült abroszt ünnepi alkalmakra, ünnepi ruhához kötik fel. A búcsúba, lako­dalomba, poszrikba (gyermekágyas asszony látogatása) használt lepedők rendszerint pamutos vászonból készülnek. A kenderfonalat a szövés so­rán pamutos fonállal elegyítik, tehát házilag gyártják a pamutos vásznat is. A finomabb batyuzó lepedő szélein színes, szőtt sávok, csíkok talál­hatók, sőt számos vidéken kivarrott virágminták díszítik. A borsodi barkó falvakban (pl. Csokvaomány és környéke) 20—24 nagy rózsát hímeztek az ünnepi abroszokra. A finomabb bátyus lepedők között is vannak vál­tozatok, altípusok. A másik altípusnak tekintenénk a városba, vásárba menet használt, finomabb kendervászonból (nem pamutos) készített, szé­lein esetleg szőtt, színes csíkokkal díszített hátilepedő. A piacozó asszo­nyok ennek segítségével cipelik a hátukon a háncsból font, hátikosámak nevezett, hosszúkás alakú kosárfélét, s benne a tojást, vajat, túrót, s egyebet.

Next

/
Thumbnails
Contents