A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

432 PAI.ADI-KOVACS ATTILA találhatóktól. Ezen a viszonylag szűk területen belül is változatos, mozaikszerű a kép, feltűnően gazdag a batyuzáshoz kapcsolódó szóanyag. Minthogy a kiterjedt megyén belül számos földrajzi kistáj található, eltérő természeti és gazdasági adottságokkal, mely kistájaknak a településés népiségtörténete is más utakon járt, érthető a megyén belüli anyag változatossága, táji tagolódása. A Magyar Néprajzi Atlasz (továbbiakban MNA) 87. témájának feldolgozása két térképet eredményezett, amelyek megerősítik a batyuzás lexikai anyagának táji tagoltságát, de ritka kutatópont hálózata miatt, csak részben alkalmas a kistáji, lokális eltérések kimutatására. Mivel a kistájakat reprezentáló kutatópontok kiválasztása során — helyesen — a kevéssé bolygatott, régi magyar településeket részesítették előnyben, az MNA-pontok nem is mindig tükrözik híven környezetük kulturális és nyelvi állapotát az adott időpontban. Állításunk a jelen dolgozat térképeinek, táblázatának az MNA térképeivel való összehasonlítása útján könnyen bizonyítható. A dolgozat közel másfél száz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és 20 szomszédos, szlovákiai magyar falu anyagára épül. Az anyaggyűjtés tehát nem terjedt ki a megye összes községére, de arányait és szórtságát tekintve, megfelelőnek látszik ahhoz, hogy a megyén belül minden kistájat reprezentáljon. A kisebb fehér foltok ellenére is bizonyítékul szolgálhat a regionális etnográfiai és nyelvjárási atlaszok, táj szógyűjtések égető hiányára. A közlés elsődleges célja az, hogy módszeresen — táblázatba, térképekre — rendszerezett anyagot nyújtson az érdekelt néprajzi és nyelvészeti kutatás számára, s közvetve más tudományszakaszok, illetve a honismeret számára is. Az „Adattár" négy kérdés válaszait tartalmazza falurendben: 1. A batyu neve, 2. A durva vászonból készült batyuzó lepedő neve, 3. A durva batyuzó lepedő sarkain levő ikötőlék neve, 4. A finomabb vászonból készített batyuzó lepedő neve. A kérdéseknek megfelelő sorrendben és címmel négy térkép mutatja az egyes kérdésekre kapott terminusok elterjedtségét. Kérdéseink sorrendjét követjük az anyag értelmezése során is. 1. A batyu neve Batyunak a borsodi, abaúji nép a hosszabb távon háton szállított, vászonlepedőbe burkolt terhet nevezi. Beleérti magát a vászonponyvát is, amellyel a terhet a hátára veszi. A batyuzó személy a leterített ponyvára helyezi a szállítandó csomagot, kosarat, majd a ponyva két, átellenes sarkát összehajtja és csomókra iköti, s a terhet leszorítja. Ezután a batyut a vászonponyva szabadon maradt két sarkát kézbe véve, hátára veszi, s a ponyva sarkait a vállán átvetve elől, a melle fölött megköti. Gyakori eset, hogy ellensúlyként karkosarat kötnek elől, a mellkas fölött, a ponyva két szabad sarkát felhasználva. Kisebb teher esetén szokásos a batyut olymódom is felkötni, hogy a háton átlósan felkszik. A batyuzó lepedő egyik végét a vállon, másikat a hónalj alatt, a derékon vezetik előre, hogy