A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A PARASZTGAZDASÁGOK SZERKEZETE ÉS A ROSTNÖVÉNYTERMESZTÉS 415 aszón pl. az 1940-es évek végén, akinek a határban olyan sok kenderföldje volt, hogy nem tudta kihasználni, a kenderföldbe krumplit, babot, kukoricát vetett. A nyomásos gazdálkodás megszűnésével a határbeli kenderföldek 'kiszorultak, s ezek az elnevezések már csak névleg szerepelnek, így Tiszalúcon a Kenderjöld-dűlő valamikor kenderföld, majd legelő volt, amit később felosztottak 37 . Színben, Fancsalban, Kiskinizsen, Hétben a kender föld-dűlő, nagy kenderföld határnév jelöli az egykori termesztés színterét. A dél-borsodi Tiszamelléken a Kenderhát, Északnyugat-Borsodban a Kenderfő, a Bodrogközben pedig a Kenderszer elnevezés fordul elő leggyakrabban 38 . A kenderföldek helyét, őrizze bármilyen elnevezés, az a recens gyűjtések alapján is bizonyos, — s ebben az azonosság kimutatható—, hogy a határ bármely részén kijelölt kenderföld a határ legjobb minőségű talaját, a legjobban megművelt és gondozott részét jelölte. A művelt határ földminősége főleg az erdős, hegyvidéki terűleteken határozta meg a termesztés színterét. A szűk határ befolyásolta az egy-egy család tulajdonában álló kenderföld területének nagyságát is. (A kialakult vándorkereskedelemnek ez nem elhanyagolható oka volt.) A Hegyköz, a Bükk-hegység és a Zempléni-hegyvidék falvaiban a XX. században nem voltak már jellemzőek az egységes, a falu egészének egy tagban kiszakított kenderföldek. A korábbi, XVIII— XIX. századi adatok is csak nagyon szórványosan tesznek ilyenről említést 39 . Ezeken a területeken a kenderrel bevetett kisebb-nagyobb parcellák egyidejűleg megtalálhatók voltak erdei irtásokon, folyóparti áradmányos területeken, a határban megművelt föld egy-egy részében, a kertek aljában, vagy bárhol, ahol néhány négyszögöl jó minőségű földet tudtak kiválasztani. A kenderföld elnevezés mindenütt ismeretes, az a termesztés elmúlt évekbeni, vagy jelenlegi színterére utal. Csak ritkán jelenti az éveken át, ugyanazon a helyen való termesztést 40 . Ezeknek a falvaknak a szántóföldi művelés alatt álló területe jobbára irtásos eredetű. Az irtások bővülése a gazdálkodás jellegére is nagy hatással volt. Megítélésük és elhelyezésük a terület egészében ezért fontos. A kenderföldek rendszertelensége is mutatja, de általánosan is érvényes Orosz István megállapítása, mely szerint az itteni parasztgazdaságokat célszerű rendszer nélküli gazdaságoknak tekinteni 41 . A hegyközi, az észak-borsodi és a Bükk-vidéki falvakból a dél-borsodi területeik felé haladva a földművelés egyre több hasonló vonást mutat az alföldi területekkel. Az Alföldön a kender bekerült a vetésforgóba, s hasonlót állapíthatunk meg a Hernád folyó alsó szakaszának falvairól is. Halmajon és Hernádszeintandr'áson pl. ha a családok igényeit korábbi kenderföldjeik nem elégítették ki, kis parcellákat törhettek fel az ugarból is. Az ugarban levő kenderföldjét mindenki köteles volt elkeríteni. A kender ezekben a falvakban évenkénti váltásokkal bekerült a kapások fordulójába is. Ugyanez vonatkozik Megyaszóra is, ahol korábban minden egész házhelyhez külön osztottak 1 vékás krumpliföldet és félvékás kenderföldet. A kapások térhódításával ez a különállás megszűnt, s a kender bekerült a kapások nyomásába 42 . A kapás- és takarmánynövények folyamatos térhódításával, a gyári textiltermékek gyorsuló ütemű elterjedésével ezekben a falvakban — ha-
