A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DOBROSSY István: A parasztgazdaságok szerkezete és a rostnövénytermesztés kapcsolata Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A PARASZTGAZDASÁGOK SZERKEZETE ÉS A ROSTNÖVÉNYTERMESZTÉS KAPCSOLATA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN DOBROSSY ISTVÁN Magyarország északkeleti megyéiben, falvainak túlnyomó többségében a XX. század közepéig megőrizte jelentőségét a rostnövények termesztése. Az utóbbi két-három évtizedig a gyáripar rohamosan tért hódító termékeivel szemben is tartósnak bizonyult a paraszti vászonkészítmények iránti igény. A parasztgazdaságok különböző szükségleteit kielégítő termesztés és feldolgozás lényegében mindvégig megmaradt a naturális termékelőállítás keretei között. E jellemző vonások is mutatják, hogy a rostnövények termesztése sajátos helyet foglalt el az egyes falvak földművelésének változó rendszerében. A termesztés körülményeinek feltárása így egy szűk területen bepillantást enged a hegyvidéki falvak parasztgazdaságainak szerkezetébe is. Ezért tartottuk szükségesnek megvizsgálni, Abaúj-Torna, Borsod és Zemplén megyékben a len, illetve a kender termesztési és feldolgozási módját, beágyazva azt a paraszti gazdálkodás rendszerébe. A magyar gazdaság modern tőkés átalakulásában az 1848—49-es forradalom történelmi fordulópontot jelentett. A jobbágyság intézményének megszüntetésével új társadalmi-gazdasági feltételek alakultak ki. A jobbágyfelszabadítás, a hagyományos jobbágy-paraszti gazdálkodást konzerváló tényezők jelentős részének felszámolásával — dézsma, faluközösségi határhasználat stb. — utat nyitott az agrár kapitalista fejlődésnek. A fejlődést elősegítette a XIX. század közepétől kialakuló szabad bérmunkavállalás és vállalatalapítás, valamint a modern hitelezés lehetősége 1 . A nagy mennyiségű és olcsó munkaeszköz fokozatos elterjedése, a közlekedés és szállítás javulása, a felvevő piacok kiszélesedése, valamint a tőke és az új jellegű munkaszervezés megjelenése már a modern mezőgazdasági fejlődés feltételei voltak. E tényezők hatása különösen a növénytermesztésben volt figyelemre méltó. A jobbágyfelszabadító törvény jogi konzekvenciái az egész ország területén egységesek voltak, de a földrajzi adottságoktól befolyásolva táj-
