A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
DANKÓ Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez
336 DANKÓ IMRE magyar hold volt, amelybe átszámítva, négy véka gabona ment. Ma már nem használatos az egykori mérőeszköz, a köböl napjainkban mint területmérték él tovább. A Hajdúságban, Dél-Borsodban, a Nyírségben ma is köblös földekről beszélnek. Az egykori mérték neve személynévként is él. A hajdúböszörményi gimnázium egyik kiváló igazgatóját Köblös Samunak hívták 68 . Kötél™ A kötél, mint mérték, két vonatkozásban volt használatos. Az első és fontosabb a földterületet mérő kötélről vette a nevét. Területkimérésné!l, osztásnál, birtokelkülönítésnél sok helyen egy bizonyos, hivatalosan megállapított hosszúságú kötelet használtak. Marjalaki Kiss Lajos éppen a miskolci Kötél könyv gondos áttanulmányozásából és az abból szerzett ismeretek elemzéséből állapította meg, hogy Miskolcon egy kötél vagy kötél, mint területmérték, a belsőségben mintegy 1400 négyszögölt jelentett, amihez a külsőségben még kb. 30 katasztrális holdat kitevő szántó, kaszáló és rét is járult 70 . Vagyis Miskolcon egy kötél körülbelül 31 katasztrális hold lehetett. Mára a kötéllel való mérés csak csökevényeiben él. A kötél viszont, mint nem mérőeszköz, általánosan ismert és használt eszköz. Kötény lx A köt (finnugor) ige származéka, jelentése azon alapul, hogy a ruhadarabot kötéssel rögzítik. Ezt a közismert női ruhadarabot, amit a felsőruha védelmére, különösen különböző szennyeződést okozó munkák végzése közben viseltek és viselnek ma is, sok helyen férfiak is, egyes meghatározott esetekben mértékként is használták. Főleg kerti vetemény és gyümölcs mérésére szolgált. A köténnyel való mérés szoros kapcsolatban állt egy bizonyos munkával, legtöbbször a kérdéses, a köténybe rakott termények szedésével (felszedésével, összegyűjtésével). Az egy kötény krumpli, egy kötény alma, egy kötény sárgarépa, egy kötény zöldbab kifejezések mértéket is kifejeznek. Ez legjobban akkor világlik ki, amikor egyenesen, tudatosan egy kötényre valót szednek vagy szedetnek valamiből, illetőleg akkor, amikor piacon, vásáron, de leginkább háznál való árusításnál az árut különben nem mérték, hanem a vevővel kötényébe szedették. Szerencsen, a piacon, 1971-ben adtak el úgy sóskát, hogy a vevő kötényébe szedették az árus előtt álló, nagy kosárból. Ha a vetőkötényre gondolunk, akkor is felfigyelhetünk a kötény mértékként való felhasználására. Ebben az esetben területmérték, amely szoros összefüggésben van egy munkafolyamattal (vetés). Kupa 72 A magyarság néprajza is említi, mint régi űrmértéket 73 . Latin eredetű szó, nyelvfejlődésünkben különböző, egymástól távoleső jelentéseket is kapott. Az a jelentése, ami bennünket közelebbről érdekel, eredetileg fa merítő-, ivóedény volt. Míg a serleg a talpas fém ivóedények jelzésére foglaltatott le, addig a kupa mindvégig megmaradt a kevésbé értékes, különösebben nem díszített fa ivóedények (füles és fületlen) jelölésére. Bár
