A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

BALASSA Iván: A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez

312 BALASSA IVÁN Hosszúláz. 1785—89 között telepedett meg. Maga a község közvetlen Sátoraljaújhely közelében fekszik és eredetileg annak a határához is tartozott. Ezt a helynevet korábban ismerjük már. 1623: „Az Hoszu Lázon egy darab reet"

90

. A láz ezen a vidéken irtást, irtáson levő legelőt, kaszálót jelentett, de így hívták a szőlők végében meghúzódó néhány gyümölcsfával beültetett térséget is. Lényegében a falu egyetlen utcából áll és ezen sorakozott a 25 féltelkes jobbágy háza. Érdemes megjegyezni, hogy a telepesek közül eredetileg 16 volt földművelő, a többiek szabó, kőműves, ács, takács, kádár és asztalos mesterséget értettek. Minden bizonnyal Sátoraljaújhely közelsége indokolta az iparosok itteni megülését, mert e korszak telepítése ügyelt arra, hogy a kézművesek lehetőleg városokba vagy azok közelébe jussanak. Egyébként a telepesek is fél telket kaptak és általában másfél holdas belső telekkel rendelkeztek. A földjük tíz hold körül mozgott, holdját 1300 négyszögölével számolva, rétből pedig közel öt embervágó járt egyegy telepesnek"

1

. Az adómentességük tíz évre szólt. Ennek megállapítása azonban nagyon nehéz lehetett, hiszen a betelepítés sokáig elhúzódott

92

. Igyekeztek hát minél későbbre kitolni, hogy az adómentességet minél tovább élvezhessék. Kasznár András Cameralis prefectus ezért állapítja meg: ,, . . . a Hoszszu-Láziak pedig Júliusban 1788ban hozódtak bé és így ezeknek szabadságok 1798Esztendőben első Augusztusban fog kitelni, ezért ezeknek az adó alól való felszabadításokat kéri"

9:i

. A megtelepültek száma eleinte aligha érte el a 150 főt. 1828-ban 34 házban 227 katolikus és 39 református lakost írtak össze. Érdekes, hogy itt néhány református család is akadt, ami a telepítés erősen keverék voltára vall

94

. A századforduló táján már 54 ház áll itt, de a lakosság száma csak 25l-re emelkedett

9

"'. A XIX. század végén a vele egybeépült szlovák nemzetiségű Bányácskával összevonták és a kettőből lett a Kazinczy által már egy évszázaddal korábban elnevezett Széphalom. Jellemző továbbá itt az is, hogy a lakosság nemcsak hogy elmagyarosodott, hanem el is szlovákosodoitt, az idősebb generáció mind jól beszél szlovákul, de svábul már a második-harmadik generáció sem tudott. Pesty Frigyes ezt állapítja meg róluk: ,,A mi a népesítését illeti Németországbul jöttek ki, azon időben tsak német nyelven beszéltek, akik halván vagy némi része vissza ment országába, azon időtől a nép öszve vegyült magyar és szláv, úgyhogy jelenleg tsak e két nyelv divatozik a községben"

96

. Vajon honnan származtak ezek a telepek, kétséget kizárólag nem tudjuk megmondani? Az eddigi irodalom, így többek közt Szirmay Antal is Svábországból (ex Svevia) eredezteti őket

97

, de ez lehet az általános szóhasználat is, mely minden németet svábnak mondott ebben a korszakban. A hosszúláziak azt állítják, hogy ők nem is egyenesen Németországból, hanem valahonnan a Kárpátokból, Bereg megyéből jöttek. Ennek történeti alapja is lehet, hiszen tudunk arról, hogy azon a vidéken több német telep feloszlott, a telepesek elszéledtek. Ezt látszik igazolni a falu czaggatott betelepülése is. Ma már a nyelv alapján hovatartozandóságukat nem lehet megállapítani.