A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári zenekar hatása a nagy-miskolci zenekarok megalakulására
276 ZÁDOR TIBOR ""Közben 1934-ben a miskolci fiú felsőkereskedelmiben, ahol négy éven át volt a'zenekar vezetője, letette az érettségi vizsgát, Ezután 1938-ig tagja volt a miskolci MÁV Szimfonikus Zenekarnak és a Nemzeti Színház Zenekarának, amikor katonai szolgálatra behívták. Hazakerülése után 1951-től 1953-ig a perecesi zenekarban játszott, majd kilépése után a vasgyári zenekarba tért vissza. Távozásával a perecesi zenekarban bomlási folyamat kezdődött, amelynek eredményeképpen 1954ben megalakult a Diósgyőri Bányász Zenekar, amelynek élére Mentényi Ernőt hívták meg. Rövid működése alatt szép eredményeket mutatott fel, amikkel karmesteri tekintélyét megalapozta J/ *. Miskolci Erkel Ferenc Állami Zeneiskola A vasgyári zenekar hatását, a helyi zenekarok megalakulására és működésére kifejtett hatásán túlmenően talán legjobban a vasgyári zeneiskola növendéklétszámán keresztül mérhetjük le. Nem vitás, hogy a zenét megszerető szülők — amikor erre a szocialista rendszer lehetőséget nyújtott — százával Íratták be gyermekeiket a zeneiskolába, hogy ott szervezett irányítás mellett a zenei tudást elsajátítsák. A zeneiskola kifejlesztése az 1946-ban a vasgyári zenekar által megindított zenetanfolyamból történt meg, amelynek irányítását 1949 őszén a szakszervezet vette át és 1951-ig annak irányítása alatt működött. A tanárok részben szakképzett zenepedagógusok, részben a vasgyári zenekarhoz tartozó zenészek voltak. A zeneiskolának Diósgyőrvasgyárba történő telepítését az tette indokolttá, hogy a zenetanulás iránt megmutatkozó tömeges jelentkezés, ami a zenetanfolyamnál és a szakszervezeti zeneiskolánál már megmutatkozott, valamint Diósgyőrnek nagy munkástelep jellege szükségszerűen megkövetelték, hogy Miskolcon a második zeneiskolát is meg kellett szervezni. Jelenleg Miskolc az egyetlen város hazánkban, ahol két állami zeneiskola működik, sőt virágzik, mert a két iskolában összesen 1000 tanuló tanul. A zeneiskola növendékeinek létszáma erős ingadozást mutat, mert az első években a tanév kezdetekor 600-nál több tanuló iratkozott be, azonban év végére 20—25 százalékos lemorzsolódás következett be. Ennek az volt az oka, hogy akkoriban a jelentkezők még nem tettek felvételi vizsgát, azonban mióta, 1951 szeptemberében államosították az iskolát, azóta kötelező lett a felvételi vizsga, s a tanítványok lemorzsolódása minimálisra csökkent. Kezdetben az összes létező vonós—fúvós szakokat tanították, ha volt jelentkező, ezenkívül éneket, harmonikát és pengető hangszereket is, az államosítás után csak a tantervben előírt tanszakokat tanítják. Az ország 40 zeneiskolája közül a munkásszármazású növendékek létszáma tekintetében a diósgyőrinek a legkedvezőbb a statisztikája, amennyiben az összlétszáma 65 százalékát teszi ki. Ez is kitűnő bizonyíték amellett, hogy a vasgyári munkáscsaládok miként viszonylanak a zenei műveltség elsajátításához.
