A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári zenekar hatása a nagy-miskolci zenekarok megalakulására

A DIÓSGYÖRVASGYARI ZENEKAR 271 14. kép. Rőt István karmester A zenekar létszáma növekedett és 26-ra szaporodott. Játékuk színvonala is emelkedett, tisztán és szép tónussal fújtak. 1956-ban a sajókazai bányásznapra hívták őket szereplésre. Repertoárjukban ekkor már annyi mű szerepelt, hogy indulók nélkül, kétórás hangversenyt tudtak adni. A SZOT utasítására a Vasas Szákszervezet Központja a zenekart öntevékeny zenekarrá nyilvánította. A zenekar fejlődése szempontjából az 1957. év fordulópontot képez, mert ebben az évben a zenekar megkezdte a rendszeres hangversenyezést. Ugyanis a DIMÁVAG, a Nehézszerszám Gépgyár és a Könnyűszerszám Gépgyár kultúrcsoportjainak egyesülése következtében megalakult a Diósgyőri Szinvavölgyi Népművelési Kör és a zenekar is ebbe a keretbe illeszkedett be. A kör tevékeny népművelő munkát fejtett ki, s így a zenekar is hangversenyzési lehetőséghez jutott. Az első nyilvános zenekari hangversenyt 1957. április 27-én a következő műsorral, önállóan adíták: 1. Suppé: Könnyű lovasság, 2. Ziehrer: Bécsi lányok, 3. Szentimrey: Magyar tánckaláris, 4. Czibulka: Stefánia gavotte, 5. Muradelli: Moszkva—Peking induló, 6. Waldteufel: Espana keringő, 7. Makorov: Két gitáros, 8. Erkel: Hazám, hazám ... a Bánk bán c. operából, 9. Pécsi József: Ünnep a háremben. 10. Eilenberg: Pétervári szánkázás. A közönség a zenekar bemutatkozó hangversenyét nagy érdeklődéssel fogadta és közkívánatra május 11-én meg kellett ismételniük. A zenekar hangversenylétszáma 30 zenész volt.