A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári zenekar hatása a nagy-miskolci zenekarok megalakulására

258 ZÁDOR TIBOR ban hangverseny-sorozatot indítottak el. Minden hónapban tartottak hangversenyt, s a jól összeállított és szépen kidolgozott műsoraikkal a közönséget hozzászoktatták a hangversenyek rendszeres látogatásához. Műsorukon a következő művek szerepeltek: Kéler: Romantikus nyitány, Verdi: Előjáték a Traviátához, Sibelius: Valse Triste, Rossini: Sevillai borbély, Semiramis, Grieg: Solvejg dala, Weber: Felhívás a keringőre, Bizet: Carmen, Delibes: Előjáték és keringő a Coppelia c. balettből, Csajkovszkij: Diótörő szvit, továbbá ezekhez hasonló értékű művek. A könnyűzene klasszikus műveit szintén műsorukra tűzték. Előadták a karmester szerzeményeit is, műsorra került a Kis szvit négy tételben, A dabronyi erdőben c. szimfonikus vázlat

7

. 1948-ban a megyei zenei fesztiválon a vasgyári zenekar mögött a második helyezést érték el. 1949-ben Pogány Sándor lett a karmester, aki 1954 júniusáig irányította a zenekart, amely közben 1954-ben az Országos Bányász Fesztiválon az első helyezést érte el. Nem sokkal ezután Tatabányán adtak hangversenyt. 1954 júniusától újra Matherni Géza irányította a zenekart, amely elért eredményei alapján 1955-ben elnyerte a Szocialista Kultúráért c. kitüntető jelvényt, amit a karmesternek is átnyújtottak. Ekkor a zenekar már Beethoven I. szimfóniájával is megbirkózott. A zenekar nagyon sokat tett Pereces zenei kultúrájának fejlesztéséért és nagyon sokszor együttműködött a színjátszókkal, akik a magyarországi szabadtéri előadások meghonosítása terén az úttörők közé tartoztak és a zenekarral együtt igen magas fokú színjátszó kultúrát fejlesztettek ki ezen a bányatelepen, mikor Miskolcon, sőt Észak-Magyarországon a szabadtéri zenés színielőadások gondolata még fel sem vetődött. Matherni Géza 1911. december 21-én Diósgyőrött született. Apja vasgyári vasesztergályos, aki a tényleges katonai szolgálatának egy részét mint fuvolás katonazenekarban töltötte, a fiú örökölte apja zenei hajlamát. Tanítói oklevelét a miskolci evang. tanítóképzőben 1931-ben szerezte meg (5. kép). Zenével tízéves korában kezdett foglalkozni, amikor Sengernél tanult hegedülni. 1923-ban tagja lett a vasgyári zenekar zenetanfolyamának és a zenekar tanévzáró hangversenyén mint fuvolás a növendékzenekarban játszott. Senger innen kiemelte és a hegedű mellett zongorázni is tanította. A perecesi zenekarnak 1928-ban mint brácsás lett a tagja, egyidejűleg a tanítóképző vonósnégyesének volt tagja, ahol Kaveczky Ferenc, Mohila Károly és Sebestyén Zoltán voltak a társai

8

. (Valamennyi ének-zenetanári képesítést szerzett.) 1933-ban a Felvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete 15 tagú zenekarának karmestere lett. Többször szerepeltek. Első szerzeményeit a zenekar adta elő: Felvidéki induló, Frédi gavotte, Melancholia. Ebben az időben zeneszerzésre és orgonára Hollóssy Kornél, a miskolci zeneiskola tanára tanította. Ugyanekkor hetenként egyszer a budapesti Zeneművészeti Főiskolára járt egyházzenei tanszakra. Sokáig az állástalan diplomások keserű kenyerét ette, amikor 1939-ben Pereces bá-