A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején

FELVIDÉKI GERILLAHARCOK A KÁROLYI-KORMÁNY IDEJÉN 245 szöbölése végett semleges sávot kell létesíteni. Ennek megfelelően az Ungvárnál álló magyar csapatok elvonultak Minaj községbe 90

. Ugyancsak a kassai katonai kerületi parancsnokság területén zajlott le a stanislawówi ukrán kormány csapatainak beütése, amelynek átmeneti eredménye gyanánit 1919. január 7—23 közt a ruszinlakta vidék egy részét megszállva tartották. Ez alkalommal a magyar kormány pacifista álláspontot foglalt el és hadikövetek útján igyekezett az újabb területigénylőiket távozásra bírni. Részben a lakosság barátságtalan magatartása miatt, de főleg a románok katonai beavatkozása következtében vonultak ki a már birtokba vett területről, ezért a ruiszka—krajnai eseményeket az erdélyi harcokkal foglalkozó tanulmányunkban tárgyaltuk

1

". JEGYZETEK 1. Jezek Zdenék: Ücast dobrovolníku v bojích a Slovensko a Tesínsko v letech 1918—1919. Praha, 1937. (Az önkéntes alakulatok részvétele a Szlovákiáért és Teschenért folytatót harcokban.) 2. Jezek i. m. 28. 3. Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a nagy háború után, I. Bp. 1938. 28—29. -— Az összeomlás előtt Pozsonyban és Kassán cs. és kir. katonai parancsnokság, valamint honvéd kerületi parancsnokság működött. A forradalom után e parancsnokságokat egyesítették. 4. Molnár Miklós: Kassától Kosicéig. Történelmi adatgyűjtemény az 1918—1919. évi forradalom, vörös uralom és a csehszlovák állam megalakulása idejéből. Kézirat, 1942, II. kötet, 207., 256. lap. Eszerint Berzeviczy kinevezését a „Felsőmagyarország" 1918. december 7-én, Ferjentsikét pedig december 4-én hozta. 5. Rubint Dezső: Az összeomlás. Bp. 1922. 339. Alapul a volt honvédhadosztályok békehadrendje szolgált volna, tehát tüzérséggel kiegészítve. Azonban a volt közös póttestek által kiállított csapatok régi hagyományaikhoz ragaszkodva, megtartották eredeti ezredszámaikat. 6. A diadalmas forradalom könyve. Gellért Oszkár (szerk.) Bp., 1918. 38—39. 7. Jezek i. m. 29. 8. Jezek másik könyvében (Boj o Slovensko v letech 1918—1919. Praha, 1928.) azt írja, hogy ez magyar tengerészszázad volt. Tévedés, mert a Heltai-tengerészzászlóalj még el sem indult Budapestről. A Nyugatmagyarországi Híradó és Medvecky könyvének egybevetése alapján állapítottam meg, hogy ez a pozsonyi kadétiskolások karhatalmi osztaga volt, amely előzőleg Stomfán és Zohoron csinált rendet, majd Malackára akart bevonulni. (Stomfán pláne pogrom dühöngött és a rendteremtők az utolsó pillanatban avatkoztak be.) 9. Jezek Boj o Slovensko .... 79—80. A trencséni hatóságok tiltakozását lásd Molnár (i. m. 10—11.) Rubintnek. és Breitnek magyar levéltári dátumai tévesek. 10. Jezek Boj o Slovensko ... 81—82. Hadtörténeti Intézet Levéltára, Budapest, Polgári demokratikus forradalom iratai (továbbiakban HIL PD), 35. csomó, Kassai ker. parság 1918. nov. 12-i jelentése. Ennek alapján valószínűbbnek látszik, hogy a kralováni összecsapás november 12-én zajlott le. 11. Molnár i. m. H/46—47. 12. Rubint i. m. 237. és Breit szerint is a Magerl-különítmény nemzetőrökből és csendőrökből állott. Hogy valóban a 16. honvéd pótzászlóalj részlegéről van szó, lásd Antal Zoltán: A balassagyarmati csehkiverés története, Balassagyarmat, 1933. 20—21. 13. Jezek Boj v Slovensko ... 82. 14. Molnár i. m. II. 46—47. 15. Jezek Boj v Slovensko ... 82. 16. Státny slovensky ústredny archív, Bratislava, Srobár miniszter iratai. Az idézett részlet eredeti szövege: „Bola to celiadka bez vsetkej kázne a ucinila taky zly dőjem na célom okolí, ze célé obyvatel'stvo je rozhodne proticesky naladené."