A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején
234 FOGARASSY LASZLO tették magukat a marcheggi híd védelménél. December 23-án Pozsonytól északra eső területen és Szenénél, 24-én pedig Szene, Király fa (Vágkirályfa?), Nagymácséd és Magyardiószeg határában vertek vissza helyi nemzetőrök csehszlovák járőrtámadásokat. December 26-án „Boldogfánál ottani nemzetőrök, 26-os század és 13-as Bánó zászlóalj (részlegei) a karácsonyi ünnepek dacára példás kötelességteljesítéssel és jó szellemmel áthatva állták meg helyüket". Jezek adatainak figyelembevételével megállapítható, hogy a pozsonyi jelentés fogalmazójának a 26-os század (esztergomiak) után „és Récsénél a 13-as Bánó zászlóalj" szöveget kellett volna írnia. Ugyanis a bazini cseh géppuskás osztag parancsnoka önkéntes vállalkozókkal el akarta hurcoltatni a dinamitgyárnál felállított magyar lövegeket, mert úgy értesült, hogy sem a magyar biztosítás, sem a kezelőlegénység nincs a helyén. Récsénél azonban az ottani magyar század a cseh géppuskás osztagot nemcsak tűzzel fogadta, hanem Szentgyörgyön át is üldözte'' 9 . December 28-án Galántán nagy népgyűlés volt, amelyen a galántai járás községei azt a határozatot hozták, hogy a csehek bevonulását fegyverrel fogják megakadályozni. Itt alakult meg a „Kisalföldi gárda", amely tisztek parancsnoksága alatt már vörös kokárdát viselt"' 0 . Közben karácsonyig a 7. olasz légionárius hadosztály részben Szakolca—Szenic—Sasvár körletében, részben pedig Morvaország határos területén felvonult Pozsony és Duna vonalának elfoglalása végett. Kassa felé a 6. légionárius hadosztály volt eltolás alatt, a Schöbl-csoport pedig azt a feladatot kapta, hogy a lengyel határt tartsa szemmel. Mielőtt a légionárius hadtest hadműveleteivel foglalkoznánk, be kell számolnunk a kassai katonai kerületi parancsnoksággal összefüggő eseményekről. Közöltük, hogy Zsolnát a csehek éppen a Hodza—Bartha-féle egyezmény megkötése napján megszállották (egy tengerész- és egy őrszázaddal). December 11-én Zsolnára költözött a Srobár-féle szlovák tartományi kormány, ugyanezen a napon a cseh csapatok Turócszentmártont is megszállották. Itt meg kell említeni, hogy a turócszentmártoni szlovák gárdának a 16-osok által elkobzott fegyvereit Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter annak idején visszaadatta, nyilván azon a címen, hogy ellenségeskedésekben semleges maradt. Tényleg nem támadta meg a Zólyom felé elvonuló magyar csapatokat sem. December 16-án Schöbl ezredes főhadiszállását Uherské Hradistéból szintén Zsolnára helyezte. A kassai katonai kerületi parancsnoksággal (Berzeviczy ezredes, illetve tábornok és Röder százados) kötött kiegészítő megegyezés értelmében a magyarok csapataikat a demarkációs vonaltól délre és keletre visszavonták, úgy, hogy ellenállásra nem került sor. A felsővágvölgyi és szepes—sárosi vidék megszállására Hrbensky alezredes alatt külön csoportparancsnokság alakult, amely december 15-ig folytatólagosan megszállta Rózsahegyet, Liptószentmiklóst és Poprádot 51 . Ezen a napon a poprádi cseh csapatok parancsnoka a kassai katonai és polgári hatóságokhoz kérdést intézett, hogy vajon zavartalanul és háborítatlanul bevonulhat Kassára is. Csapataink odaérkezését másnap délelőtt 8 órára jelezte. Erre azt a távirati választ kapta, hogy Kassa nincs azon a területen, amelyre az ántánt által is tudomásul vett egyezmény értelmében bevonulhatnak. Ha ezt mégis megkísérelnék, az ebből keletkező
