A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

FOGARASSY László: Felvidéki guerillaharcok a Károlyi kormány idején

224 FOGARASSY LÁSZLÓ ezredet. További öt önkéntes ezredet alakítottak a felbomlott császári és királyi hadsereg cseh-morva nemzetiségű jelentkezőiből, majd pedig Szlo­vákia részeinek megszállása után szlovák nemzetiségű katonákból is szer­veztek egy önkéntes ezredet 1 . Császári és királyi altábornagy volt Divis, a csehszlovák hadsereg első főparancsnoka. (A csehszlovák légiók még Oroszországban voltak, az olasz és francia fronton szervezett alakulataik pedig szállítási nehézségek miatt még nem jutottak el hazájukba.) 1918. november 10-én Uherské Hradistéiban (Ungarisch Hratisch) megalakult Stika cs. és kir. vezérőrnaggyal az élén a „Szlovákiai csehszlovák haderő parancsnoksága" (Velitelství ceskoslovenskych vojslk na Slovensku). No­vember 26-án Schöbl ezredes vette át a parancsnokságot 2 , aki az első vi­lágháború folyamán fel volt terjesztve a Mária Terézia rendre, és ha az összeomlás közbe nem jön, minden bizonnyal meg is kapta volna. Az akkori Felvidék nyugati része a pozsonyi, a keleti pedig a kassai katonai kerületi parancsnokság alá tartozott. Az őszirózsás forradalom győzelme után a pozsonyi katonai kerületi parancsnokságot Czitó Károly altábornagy, eddigi honvédkerületi parancsnok vette át, akinek vezérkari főnöke Ungár utászezredes, majd Panos Alajos vezérkari ezredes volt. Amikor a tábornokokat nyugdíjazták, a pozsonyi katonai kerületi parancs­nok nagyjókai Farkas Vince ezredes, helyettesi.' pedig Kruchina Manó ez­redes lett :! . Kassai kerületi parancsnokká a Károlyi-kormány 1918. de­cember elején Berzeviczy Béla tábornokot, vezérkari főnökévé pedig Fer­jentsik Ottó vezérkari ezredest nevezte ki 7 '. Megkezdődött a hadsereg leszerelése a belgrádi konvencióban enge­délyezett létszámra, illetve inkább az új hadsereg megszervezése: a po­zsonyi katonai kerületi parancsnokság területén megalakult a 37. hadosz­tály Győr székhellyel, alája rendelve a 73. pozsonyi dandár (a 13. pozso­nyi és 18. soproni honvédezreddel) és a 74. nyitrai dandár (a 14. nyitrai és 15. trencsényi ezreddel). A kassai kerületi parancsnokság alá tartozott a 39. hadosztály a 77. és 78. dandárral. A hadosztály és a 77. dandár pa­rancsnoksága Kassán volt, ugyanott az említett dandár alá rendelt 9. gya­logezredé, míg a 11. ezredé Munkácson székelt. Miskolcon szervezkedett a 78. dandár, alájarendelten a 10. miskolci és 16. besztercebányai (volt honvéd-) gyalogezredekkel 5 . Azt talán külön nem is kell kihangsúlyozni, hogy a csapatkeretek még csak feltöltés alatt voltak. A prágai Národní vybor, illetve az 1918. november 14-én kikiáltott Csehszlovák Köztársaság szuverenitását had-műveletekkel terjesztette ki a cseh korona országainak történelmi határáig, mivel sem a német, sem pedig a lengyel lakosság nem respektálta Prágát, helyette Bécs, illetve Varsó felé gravitált. A mai Szlovákia területén folyó harcok ezzel egy­idejűleg folytak le. Benda Jenő írta az 1918. október 28-i cseh forradalomról: „Prága vá­rosában keményfejű, józan magyarok megtagadták az engedelmességet és nem lőttek a cseh főváros szabadságot követelő népére. És erre a csehek, akik eddig az elnyomó zsoldosoknak kijáró alattomos gyűlölködéssel néz­ték a köztük levő magyarokat, a mi katonáinkat végig éljenezték az ut­cán s virágot szórtak a lábuk elé..." De tovább már így folytatja: „Az első mámorral elmúlt a testvériség. A gyűlölet újra éledt. Horvátország-

Next

/
Thumbnails
Contents