A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
ZÁDOR Tibor: A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig
212 ZADOR TIBOR vasgyári Diákegyesület tagjai ugyancsak be akartak mutatkozni a vasgyári közönség előtt. Szorgalmas próbák kezdődtek meg, s április 26-án bemutatták Farkas Imre: Az iglói diákok c. háromfelvonásos operettet. Az egyesület tagjai, akik ez alkalommal először szerepeltek közönség előtt, játékukkal meleg, bensőséges sikert értek el. Éviké szerepében Faragó Ducika művészi játékával, kedves hangjával bebizonyította, hogy nagy tehetség. Petki Palit kitűnően alakította Rődig Béla. Holéczy Pista szerepében sikert ért el Molcsányi Gyula. Petki Jani, csongrádi polgármestert Schulek Barna játszotta, kellemes bariton hangjával sok tapsot kapott. Odrobina Jánost tehetségesen alakította Reismann Marcell. A szereplőket Szántó J ano s, a Miskolci Nemzeti Színház tagja tanította be 34 . Az előadás megismétlésére nem került sor, mert a csehszlovák csapatok megszállták a gyártelepet, két hét múlva pedig már a történelem színpadán szerepeltek a vasgyári munkások, akik a miskolci csata megnyerésével a legnagyobb sikert, az örök dicsőséget vívták ki maguknak. JEGYZETEK 1. A diósgyőrvasgyári elemi iskolák 1890—91. évi Értesítője, 5. 1. 2. Borsod-Miskolci Értesítő, 1891. ápr. 30. 3. Mikovényi Zsigmond fia, Attila a budapesti Nemzeti Színház legnagyobb ígérete volt. Bajor Gizivel 1914-ben együtt végezte az Akadémiát, majd a Nemzeti Színháznak volt egy éven át tagja, s 1915. október 2-án, alig 22 éves korában Diósgyőrvasgyárban hirtelen meghalt. (Cenner Mihály szíves közlése.) 4. Borsodi Kovács Béla: Prológ. Borsod-Miskolci Értesítő, 1891. április 30. 5. A vasgyári iskolák 1891—92. tanévi Értesítője, 12. p. 5a. Kováts György szíves közlése. Az 1000 kötet abban az időben igen magas számnak tűnik fel. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy évente kb. 300 K-t költöttek könyvvásárlásra, akkor ez a szám valószínűsíthető. Ugyanis 1900-ban már 4400 korona értékű állományról kötöttek biztosítást a Fonciere Általános Biztosítóval. Ez már a koronának megfelelő számú kötet állományára enged következtetni. (Magyar András: A diósgyőri „Jószerencse" Dal- és Önképzőkör könyvtárának története. 8—9.) 6. Kováts György szíves közlése. 7. Vágó (Vanzsura) Ferenc szóbeli visszaemlékezése alapján. E tanulmány készítése során többször elbeszélgettem Vágóval. 7a. A színjátszók között bizonyos demokratizmus alakult ki. Diósgyőrvasgyárban a „kasztszellem" csak 1911 táján kezdett elterjedni. Feltehető, hogy a szórakoztatáson felül fokozta a színjátszók művelődési igényét is a színjátszás; erre vall Mikovényi példája, aki nyilván a színjátszók között szerzett jó tapasztalatai alapján engedte vagy küldte fiát a hivatásos színészi pályára. 8. Vágó Ferenc elbeszélése alapján. 9. Vágó Ferenc feljegyzései alapján, amiket azonban nem adott ki kezeiből. 10. A vasgyári iskolák 1898—99. évi Értesítője. 15. p. 11. Diósgyőr-Vasgyári Szemle. 1908. november 29. 12. A vasgyári iskolák 1898—99. tanévi Értesítője. 15. p. 13. A vasgyári iskolák 1906—07. tanévi Értesítője. 11. p. 14. Vágó Ferenc szóbeli visszaemlékezése. 15. A vasgyári iskolák Értesítőiben. 16. Diósgyőr-Vasgyári Szemle, 1908. november 29. 17. Zádor Tibor: A Diósgyőr-Vasgyári Zenekar története..., amit a zenekar hangversenyeinek műsorszámait és egyéb szerepléseit feltüntető DOKUMENTÁCIÓ egészít ki. Lásd az 1900. december 2-i műsort. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (XI.) Miskolc, 1972. 331—402.
