A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)

KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon

A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON ^79 BUGYORÁDI: Hogj állitsam én őttet elé, ha nincs a' mi földünkön s' Dominiumunkban, DEMETER: Hogy, hogy! hát nem lehetne őtet kézre keritteni? meg vallom rendes dolog volna! Hiszem Pixissem, órám, erszényem mind nálla vadnak, de tsak a' Contractusom volna kezem közt. FITODI: En majd utánna nyargalok, talám utol érem. DEMETER: Eregj kedves Fitodim! eregy sies! BUXI: De a' Németh Varga Auszzciglijét is hozd el. FITOD: Ha a' botozást el nyögheted, halgas az Auszczigliről is. DEMETER: Eregy tsak. Ha kézhez kaphatom a' Contractust, ezer darabokra szaggatom, s' a' mi alkunk füstbe mégjen. FITODI: Éhen a' Levél, ezt ő az utón ejtette ell. DEM: Ad ide (:Lacerat:) kedves fiam! a' mely pénzt ennek a' Várnak s' Dominiumnak meg vételére szántam, azt a' te hivségedért néked ajándékozom; De hol van a' Pixis, az ora

; az erszény a' pénzeli? FITODI: Azt ő minden bizonnyal ell nem vesztette. DEMETER: Fitodi ha te ki keresed, mind azokat igaz, hiv szolgálatidért néked ajándékozom . FITODI: En azomban a' Tekintetes Ur Gratiáját minden ki telhető alázatossággal, s hála ado szivei köszönöm. Abból a' Remetéből igazán tudom, [15a] hogy szolga lett, én őtet maga szolgálattyában, s' Gazdájánál minden kéttség nélkül fel találom. DEMETER: Ez az én mai Esetem ennek utánna Engemet okosabbá tészen; soha többé olly haszontalan gondolatoknak hellyt nem adok. En már erről a' hellyről, a' melly Engemet rútul meg gyalázott ugyan, de egyszer s' mind üdvösséget adott; Ennek utánna tsendesebben élek, mert te Engem Oh! Puszta Vár! oh kíntses pincze! drága szép okosságra hoztál. Finis c o r o nat Opus. Et haec cedant ad Dei ter Optimi, Maximi que Magnam GLÓRIÁM Atque beatae, sine labe conceptae MARIAE Virginis HONOREM [15b] Ária P r im a AND: Ennek fele sem baráttság, miért hagytak minket itt? GECZI: Jere Andor, ebb kapáilyon, hadgyuk miis őkett itt! AN: De nagy szégyen lesz! G: Ha nem jősz ide vesz! tsak te jere hiszem AN: így nem lenne eszem. A. és G: Innét mennyünk bár, késő panasz már. Rep[etitio] 12*