A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 12. (1973)
KILIÁN István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon
A XVII—XVIII. SZÁZADI ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS SÁROSPATAKON 143 ban Székesfehérvárott is előadták 79 . A nyomtatott színlap és a kéziratos tragédia szövege közti minimális különbséget a szerkezeti bontás összehasonlítása után könnyen fel lehet fedezni. Magyar nyelvű. 3. A harmadik magyar nyelvű kéziratos dráma az Imre és Konrád Esztoráz című tragédia. A darab egy 16,9x20,2 cm-es méretű, 14 a—b lapot tartalmazó füzetben található. A kéziratos dráma két kéz munkájának tűnik. Címét az analógiák ismeretében mi adtuk. Az la lap jobb felső sarkán egy évszám: 1835. A 2b lap alján a drámaszöveg tetemes részétől idegen írású bejegyzés: Producta Cassoviae 1765. honoribus Ex. Ili Eszterházi ep. Agriensi Tempore visitationis a MM. Emerico Rákóczi Rhet. et Laurentio Heiszler poéta. Az Esztoráz témájú drámák igen kedveltek voltak. Bayer külön ki is emeli, hogy az Esztoráz dráma már csak ezért is érdekes, mert ebben szerepel első alkalommal Bánk bán 80 a magyar színpadon. A Függelékben közli is a Kassán 1765-ben előadott variáns nyomtatott programját. A jezsuiták iskoláiban csak Budán (1753) 81 került színre ez a tragédia. A kéziratos füzetben egy betétlap (mérete: 23,1x17,8 cm) található, amelyen a témától független Panegyricus Tyrnaviensis című latin nyelvű vers van. 4. A negyedik füzetbein található dráma címe: Clementia Davidis erga Semei címet viseli. A 7 a—b lapterjedelmű füzet lapjainak mérete: 18,6x13,8 cm. A 7 a—b lap üres. A darab prológusa külön lapon áll. A jezsuita drámatörténetben eléggé ismeretlen cím, bár 1766-ban Székesfehérvárott szerepelt egy Dávid Vietor 82 című dráma. Nyilvánvaló azonban, hogy a téma rokon a nagyszámban előforduló Absolon-drámákkal 83 . 5. Magyar történeti témájú az 5. füzetben fellelhető latin nyelvű dráma, melynek címe: S[anctus] Stephanus Rex Ungariae. A Szent Istvánról szóló iskoladrámák sorát az 1587-ben Kolozsvárt bemutatott munka nyitja meg. 1616-ban Zágrábban, 1626-ban a 'nagyszombati diákok előadásában Bécsben, 1679-ben Kassán, 1743-ban Nagyszombaton, 1747-ben Szakolcán, 1754-ben Nagyváradon került színre. A most előkerült színművet Székesfehérvárott 1756-ban játszották, 1757-ben és 1758-ban Ungváron, 1764-ben Trencsénben, 1769-ben pedig Nagyváradon adtak elő hasonló című darabot 84 . Az I. István királyról szóló dráma egy 10 a—b lapterjedelmű, 20,9x16,9 cm méretű füzetben található. Az la lapon olvasható a cím. Az lb lap, valamint a 9 a—b lapok üresek. Betoldott lap a 2—3. a—b lap. A darab Argumentummal és a szereplők felsorolásával kezdődik. A betoldott 2—3. a—b lapokon olvasható a cselekményösszefoglalás, az a szöveg, amely a nyomtatott programokra is rá szokott kerülni. A cselekményvázlat és a dráma között kicsiny különbséget vettünk észre. 6. A hatodik füzetben olvasható latin nyelvű kéziratos dráma a Xumus címet viseli. A jezsuita drámarepertoárban teljesen ismeretlen a cím. A Xumus című darab egy 1—12. a—b lapterjedelmű füzetben található. Az la lapon olvasható a cím. Üresek az lb és a 12 a—b lapok. A 11b és a 12b lapokon gyermeki ceruzafirkálást találtunk. A fent röviden bemutatott, a XVIII. század második feléből származó színjátékok közül Székesfehérváron a Boldisár című darabot 1766ban, a Sanctus Stephanus Rex Ungariae címűt 1756-ban adták elő. Egye-